Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Kollár János Miklós: A trianoni menekültek elhelyezésének kérdése és a kislakásépítések Debrecenben
KOLLÁR JÁNOS MIKLÓS Bank Részvénytársaságtól az építés befejezéséig váltóra, azontúl pedig 22-47 évi futamidőre kölcsönt kaphattak. Az így otthonhoz jutó családok törlesztő részlete csaknem azonos lehetett a debreceni tisztviselői kar átlagos lakásbérével. A házak fekvése is kedvező volt: a Szoboszlói és Széchenyi utcák határolta környék mindössze tizenöt perc séta távolságra fekszik a városközponttól.27 27 Húsz Lajos: A debreceni tisztviselő-telep. Debreczeni Képes Kalendáriom 12. (1912) 148-151. 28 Pálvölgyi Balázs: Senkiföldjén. Bécs és Budapest lépései a keleti front menekültjeinek eltávolításáért (1915-1921). In: Úton i. m. 35-45. 29 Csáti Csaba: Hl 1916. évi erdélyrészi háború és a Székelyföld. Limes: tudományos szemle 17. (2004) l.sz. 57. 30 Polgármesteri jelentés az 1916. évről. Debreczeni Közlöny 14. (1917) 33—35. füzet 341., 362. Menekülthullámok és az ideiglenes elhelyezés kérdése A menekültjelenséggel Debrecen város közönsége nem 1918-ban találkozott előszőr. A keleti hadszíntéren lezajlott 1914-es őszi hadműveletek következtében a Galíciába betörő orosz csapatok elől menekülve mintegy 400 ezren hagyták el lakóhelyüket, s ők hamarosan nemcsak Budapesten, de több kelet-magyarországi településen is megjelentek. A kezdeti rokonszenv hamar szertefoszlott; a javarészt zsidó menekültekkel szemben egyre erősödött az antiszemitizmus, és számos település vezetője a galíciaiak jelenlétével magyarázta az élelmiszercikkek drágulását vagy a járványok terjedését. A magyar kormány már 1915-ben megegyezett Béccsel az osztrák állampolgárnak minősülő menekültek Ausztriába szállításáról, de a rendkívüli viszonyok közepette a végleges rendezésre csak 1920 tavaszától kerülhetett sor.28 Az Erdély ellen 1916. augusztus 27-én indult román támadás következtében hozzávetőlegesen 200 ezren menekültek el az érintett székely vármegyékbe betörő katonai alakulatok elől.29 Közülük szeptember 2-a és október 11-e között mintegy 30 ezren fordultak meg a debreceni vasútállomáson felállított „üdítő állomáson”. A bejelentések tanúsága szerint Debrecen városa 4369 menekültet fogadott, akik közül az 1916-os év végéig 1142 főnek állítottak ki visszatérő igazolványt, és összesen kétszázan tudtak rokonoknál, ismerősöknél menedékre találni. Debrecenben helyezték el ideiglenesen nemcsak a Csíkszeredái polgármesteri hivatalt, de a nagyszebeni hadtestparancsnokságot is.30 Az utódállamok kiutasító politikája, majd a trianoni békeszerződés miatt Debrecenbe érkező menekültek elhelyezésének problémája nem hasonlítható a korábbi menekültekkel kapcsolatos tapasztalatokhoz. A hatalmas méreteket öltő bevándorlás és az egyébként is kritikus debreceni lakáshelyzet következtében a városvezetés képtelen volt minden menekültet fedél alatt elhelyezni. Tovább növelte a menekültek számát a Károlyi-kabinet Budapestet tehermentesítő stratégiája is, 65
