Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
ELLENFELEKBŐL ELLENSÉGEK az MTK társadalmi hátteréhez.17 Másfelől Röser MLSZ-beli pozíciója kiváló érdekképviseleti lehetőséget teremtett a kék-fehér egyesületnek az országos futballéletben,18 míg igazgatói tekintélye a klub presztízsét növelte a városrészben. Elemzésemből tehát az rajzolódik ki, hogy Röser, ahogyan Tedesco Lajos, Heteés (Hirschfeld) Antal vagy például a szintén ügyvéd Roóz Imre is annak a VI-VIL kerületi orvosi-ügyvédi-oktatói elitnek19 a tagja volt, amely az országos gazdasági és értelmiségi eliten már legtöbbször kívül rekedt, a városi tanácsban pedig csak a legritkább esetben töltött be pozíciót.20 17 Uo. 354. 18 Az MTK érdekeinek képviseletét másik oldalról a klub 1907-1909 közti titkára, a Sporthirlap szerkesztője, Vida Henrik látta el az országos sportsajtóban. Budapesti Hirlap, 1906. április 8. 19.; Pesti Hirlap, 1907. február 16. 18., február 23. 17.; Nemzeti Sport, 1909. március 20. 29. 19 Az elit általam használt fogalmának meghatározásához lásd Gyáni Gábor: Az elitek. In: Gyáni Gábor— Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp. 2006. 221-223. 20 Bertalan D.: Keresztény vagy zsidó? i. m. 7-8. 21 BFL 14O7.b. 2721/1911-VI. Budapest Székesfőváros polgármesterének iratai. Polgármesteri ügyosztályok központi irattára. A Hungária úti pálya iratai. Vö. Baráth K: „Gegenpressing ” i. m. 100-137. 22 Bertalan D.: Keresztény vagy zsidó? i. m. 9. Vö. Kövér György: A magyar középosztály-teremtés programjai és kudarcai. Fogalomtörténeti áttekintés a reformkor végétől a nagy válság kezdetéig. In: Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon. Szerk. Kövér György. Bp. 2006. 77-160.; SzokolRéka: Kispolgárok. Fogalomtörténeti vázlat. Múltunk 56. (2011) 2. sz. 104-128. Az 1910-es évek elejére az MTK - és különösen a futballcsapat - elsőrendű gazdasági vállalkozássá nőtte ki magát, melynek mértékét leginkább az teszi szembeötlővé, hogy 1913-ra egy húszezer néző befogadására alkalmas, a kor mércéjével mérve modernnek számító stadiont épített.21 A klub ismertségének köszönhetően folytatódott a magasabb társadalmi pozícióból érkező, illetve nagyobb vagyonnal rendelkező helyi elit beáramlása a vezetőségbe. Ekkor jelenik meg az egyesület soraiban több orvos és ügyvéd mellett báró Dirsztay Gedeon bankigazgató, Baracs Marcell későbbi demokrata párti országgyűlési képviselő, valamint Wachsmann Dezső gyárigazgató is. Mellettük ugyanakkor tovább szolgálta az MTK-t a már korábban feltűnt, értelmiségi, hivatalnoki, illetve egy szegényebb erzsébetvárosi — jellemzően zsidó — kereskedőréteg. Ahogy azonban a klub századforduló körüli társadalmi összetételét elemző Bertalan Dávid is rámutat, az MTK társadalmi hátterének pontos meghatározását leginkább nem az információk hiánya, hanem a középosztály és a kispolgárság fogalmainak definíciós problémái okozzák.22 A Magyar Testgyakorlók Körének első 25 éve tehát a társadalmi ranglétrán való „feljebb lépegetésről”, a fokozatos elitizálódásról és a klub társadalmi jelentőségének növekedéséről szólt. Nem kétséges, hogy az MTK nem volt deklaráltan zsidó vagy cionista egyesület, mint például az 1906-ban Dömény Lajos által alapított Vívó és Atlétikai Club (VÁC), ám akaratán kívül mégis a legjelentősebb 632
