Századok – 2023
2023 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Czáboczky Szabolcs: Szepesi németek az első Csehszlovák Köztársaságban. Historiográfiai áttekintés
SZEPESI NÉMETEK AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBAN Az ipari és bányászati jelentőségű Gölnic és Felső-Bódva völgyében pedig szepesi németek vezették Csehszlovákia Kommunista Pártja egyes helyi szervezeteit.72 72 A kommunisták jelentős szavazói bázissal rendelkeztek például Szomolnokon és Mecenzéfen. Szomolnok első helyettes polgármestere Franz Tochol/Tochol Ferenc, a helyi CSKP fiókszervezetének vezetője volt, Szomolnokhután pedig Ró th Manó/Emmanuel Roth kommunista párttagot választották meg a község vezetőjévé. Késmárkon az 1920-as évek első felében erős pozíciói voltak a CSKP-nak. Legjelentősebb képviselői: Rudolf Schlosser és Josef Grünbaum. 73 Peter Zmátlo: Kultúrny a spolocenskÿ zivot na Spisi v medzivojnovom období. Bratislava 2005. 74 Mária Durkovská: Nemecká mensina na Spisi - jej spolky a kultúrno-spolocenská cinnost v 20. a 30. rokoch 20. storocia. Clovek a spolocnost 14. (2011) 4. sz. 8-15. 75 Andrej Janovsky — Vladimír II. Klein: Vidor Jurán 1879-1963. Hniezdne 2019. 76 Neidenbach Ákos: Tátránk tudós polihisztora - Grósz Alfréd I-II. Csobánka 2012. A kiegyezést követően, az egyesületi élet országos kibontakozása után a Szepesség területén is létrejöttek az első, alapszabályzattal rendelkező szervezetek, amelyek fellendítették és színesítették a helyi, illetve regionális művelődési, kulturális tevékenységet. A két világháború közötti szepesi kultúrtörténet alapműve Peter Zmátlo szlovák történészt dicséri. A Kultúrny a spolocenskÿ zivot nd Spisi v medzivojnovom období {Kulturális és társadalmi élet Szepesben a két világháború közöti) című könyv főleg a cseh és szlovák illetőségű egyletekre és személyiségekre helyezi a hangsúlyt, viszont külön alfejezetekben kitekintést nyújt a szepesi német és magyar sajtóra, önkéntes tűzoltóegyletekre, dalegyletekre, városi kaszinókra.73 Mária Durkovská is foglalkozott egy rövidebb tanulmányában az első köztársaságbeli szepesi német egyesületekkel,74 továbbá a már fentebb említett hely történeti munkákban is külön fejezetek olvashatók az adott települések kulturális életéről. A szepesi németek és magyarok tekintélyes hányada például vadászegyletekben tömörült, amelyek a Szlovenszkói Vadászati Védegylet (Loveckÿ ochrannÿ spolok na Slovensku) helyi fiókszervezeteiként működtek. A szepesbélai vadászegylet titkára volt éveken keresztül a vadászati irodalom és szakújságírás egyik legfontosabb alakja, a gnézdai születésű Jurán Vidor (1879—1963), akiről egy rövid életrajzi összefoglaló is készült születésének 140. évfordulóján.75 A Magas-Tátra közvetlen közelsége révén a cipszerek a természetvédelem és a turisztika terén is jelentős aktivitást fejtettek ki. A Magyarországi Kárpátegylet jogutódjaként - immár csehszlovákiai keretek között - működő Karpathenverein első sorban a hegyi turistaútvonalak és menedékházak karbantartásáért, illetve a hegymászás és a tátrai turizmus népszerűsítéséért felelt. A késmárki központon túl Kelet- Szlovákia más városaiban (például Igló, Poprád, Eperjes stb.) is rendelkezett a turistaegylet helyi fiókkal. Guhr Mihályon és Hefty Gyula Andoron kívül meg kell említeni Grósz Alfréd (1885-1973) késmárki származású tanár, hegymászó nevét is, akinek életművét egy kétkötetes, magyar nyelvű ismeretterjesztő kiadványban örökítették meg.76 Egy szlovák nyelvű tanulmány is született az életéről, amely elsősorban 598
