Századok – 2023
2023 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Czáboczky Szabolcs: Szepesi németek az első Csehszlovák Köztársaságban. Historiográfiai áttekintés
CZÁBOCZKY SZABOLCS a második világháború után a faluból származó cipszerek életútja hol és miként folytatódott.49 Az észak-szepességi német szórványtelepülések közül Gnézdáról készült egy komolyabb igényű,50 illetve Hobgártról egy általános, ismeretterjesztő munka.51 Az Ólubló környéki falvakkal kapcsolatban érdemes Michal Murcko munkáját kiemelni, aki az ólublói járás két világháború közötti történetével foglalkozott.52 49 Forberg: Damals und heute. Geschichte und Geschichten eines deutschen Dorfes unter der Hohen Tatra. Hrsg. Oskar Marczy. Kezmarok 1999. 50 Peter Roth et al.: Hniezdne. Hniezdne 2007. 51 Chmel’nica - Hopfgarten. Zost. Ludmila Kahová. Chmel ’nica 2000. 52 MichalMurcko: Okres Stará Lubovha v rokoch 1918-1938. Stará Lubovha 2012. 53 Zivot Kezmarku v 13. az 20. storoci. Zost. Nora Baráthová. Kezmarok 2014. 54 Nora Baráthová et al: História Kezmarku od 2. polovice 18. storocia. Kezmarok 2017. 55 Spisská Belá. Zost. Zuzana Kollárová. Presov 2006. 56 Dejiny mesta Spisská Nová Ves. Zost. Ivan Chalupeckÿ. Spisská Nová Vés 2014. 57 Ivan Chalupeckÿ: Spisská Nová Ves a okolie. Kosice 1971. 58 Krónika mesta Spisské Podhradie slovom i obrazom. Zost. Frantisek Zifcák. Spisské Podhradie 1999. 59 Gelnica. História a súcasnost. Zost. Petet Pásztor. Kosice 2012. Lőcse, Krompach és Poprád után a Szepesség más városainak története is izgatta a történészeket. Ezekben német és/vagy magyar illetőségű politikai, kulturális és/ vagy gazdasági szervezetek is működtek. A cipszerek legfontosabb városa, Késmárk esetében Nora Baráthová kutatásai kimondottan jelentősek, ő ugyanis nemcsak helytörténeti munkásságával tűnik ki, de a Szepesség történelme által ihletett fiktív irodalom egyik képviselője is. Nevéhez fűződik több, Késmárkkal kapcsolatos kiadvány, amelyekből kettő nemcsak a szakértők, hanem a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat: a városi életről szóló könyv,53 illetve a város történetét feldolgozó két kötet, amelyek közül a második foglalkozik a két világháború közötti időkkel.54 Zuzana Kollárová állította össze a Szepesbéláról készült vaskos kiadványt is, amely nemcsak a város múltját dolgozza fel igényesen, de annak mai településrészéről, az egykor szintén németek által lakott Sztráskáról/Nagyőrről is sok adalékot tartalmaz.55 Ahogyan a fentebb említett helytörténeti kötetek többsége követi a politika-kultúragazdaság felosztását a két világháború közötti korszak fejezeteiben, úgy ez érvényes a Chalupeckÿ által szerkesztett Dejiny mesta Spisská Nová Vés {Igló város történeté) című műre is.56 Chalupeckÿ ugyan már korábban is kiadott egy Igló-kötetet,57 de a 2014-es munka sokkal részletesebb városképet nyújt, ráadásul korszerű módszertannal. Sajnálatos, hogy az Igló közelében található Szepesolaszi történetét nem dolgozták még fel önálló kiadványban úgy, ahogy Szepes váralj áról 1999-ben elkészült egy történettudományi és ismeretterjesztő szempontokat is követő „krónika”.58 Késmárk mellett a cipszerek másik központi jellegű települése Gölnicbánya volt, amely az alsó-szepességi, Gölnic-völgyi bányavidék központjaként is szolgált.59 A helyi németek első köztársaságbeli életéről és tevékenységéről sok min- 595
