Századok – 2023
2023 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Czáboczky Szabolcs: Szepesi németek az első Csehszlovák Köztársaságban. Historiográfiai áttekintés
CZÁBOCZKY SZABOLCS Tartományi Hivatal (Krajinskÿ úrad) hatalmas anyagát őrzik. A cseh és magyar nemzeti levéltárak is őriznek fontos dokumentumokat a cipszer csoportosulások magyarországi és németországi összeköttetéseiről. Gazdaságtörténeti szempontból pedig valóságos kincsesbánya a Szlovák Nemzeti Bank pozsonyi levéltárában (Archív Národnej banky Slovenska) elhelyezett két gyűjtemény: a késmárki Zipser Bank (Szepességi Bank r. t.), illetve a lőcsei Szepesi Hitelbank fondjai. Az 1918—1921 közötti időszak regionális historiográfiája Magyar történészi berkeken belül leginkább Ilyés Zoltánt, Sztancs Gábort és Ablonczy Balázst foglalkoztatta a Monarchia összeomlása és Trianon közötti kaotikus évek szepesi regionális vetülete. Mindhárom történész elsősorban a Szepesi Köztársaság (Zipser Republik) nevű kérészállamra fókuszált írásaiban, amely kapcsán Ilyés kijelentette, hogy „megfogalmazódott a Republica Scepusia igénye”,16 Sztancs és Ablonczy viszont azt állította, hogy a szóban forgó államalakulat valóban létre is jött.17 A szlovák történetírás e kérdésben megosztott, a kutatók elsősorban primer forrásokat idéznek. Ladislav Tajták írta meg az első szlovák történettudományi munkák egyikét, ebben Csehszlovákia kikiáltásának kelet-szlovákiai/északkelet-magyarországi következményeit mutatja be, beleértve a késmárki cipszer elit politikai tevékenységét és a Szepesi Köztársaság tervét is.18 Tajták is azt állította, hogy az államalakulatot kikiáltották. Sztancs 2018-ban megjelent tanulmánya innen vette át azt az állítást, hogy a köztársaság valóban megalakult.19 Korrigálásra szorul azonban Sztancs azon kijelentése, miszerint „csehszlovák eszmével szimpatizáló nemzeti tanács nem jött létre”,20 hiszen az első helyi szlovák nemzeti tanácsokat Ján Hanuska plébános alapította meg 1918. november 10-én Alsó- és Felsősunyaván, s ezek nyíltan kiálltak a turócszentmártoni dekrétumban foglaltak mellett.21 16 Ilyés Zoltán: „A Szepesség a szepesieké”. Szepesi német autonómiatörekvések és lojalitáskényszerek a két világháború között. In: Etnikai identitás, politikai lojalitás. Nemzeti és állampolgári kötődések. Szerk. Kovács Nóra - Osvát Anna - Szarka László. Bp. 2005. 193. 17 Ablonczy Balázs: Az ismeretlen Trianon. Bp. 2021. 151.; Sztancs Gábor: „Selbständige Zipser Repub lik”. A szepességi németség parciális mozgalma 1918 őszén. Fórum Társadalomtudományi Szemle 20. (2018) 4. sz. 39. 18 Ladislav Tajták: Národnodemokratická revolúcia na vychodnom Slovensku v roku 1918. Bratislava 1972. 19 Sztancs G.: A szepességi németség i. m. 39. 20 Uo. 33. 21 Martin Furmanik: Nacionalistické aktivity obyvatel’ov Spisa po vzniku Ceskoslovenskej republiky. Clovek a spolocnost 19. (2016) 1. sz. 7. Martin Furmanik, az iglói Szepesi Múzeum (Múzeum Spisa v Spisskej Novej Vsi) munkatársa 2013-tól rendszeresen publikált különböző témájú írásokat a Szepesség 1918-1921 közötti történetére vonatkozóan, amelyek főbb téziseit és 591
