Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - NAGYVÁROSI VÁLASZOK Ordasi Agnes A FAIPAR ÉS FAKERESKEDELEM TÉRFORMÁLÓ HATÁSA A DUALIZMUS KORI FIUMÉBEN 1898 februárjában Bozo Sovié susaki lakos a susaki királyi járásbíróságnál feljelentést tett a MÁV által megbízott Luigi Pelli és Benedek Dezső építési vállalkozók ellen, mert a közérdek és a fiumei fakereskedelem szempontjából nélkülözhetetlen brajdicai alagút építésénél alkalmazott robbantások miatt házának és istállójának falai megrepedtek. A helyszíni szemle elvégzésére felkért Mate és Nikolo Glavan építészmérnökök megállapították, hogy a házon valóban akadnak kisebb-nagyobb repedések, azonban kételkedtek abban, hogy azok összefüggenének az alagút építésével. A ház állapotát jónak találták és az istállón szinte nem is észleltek külső elváltozásokat. Meglátásuk szerint egyedül „a belső ajtók körül vakolatdarabok hiányoznak, de ez az ajtó becsapástól ered”.1 A szakértők véleményét Leitner Izor, a MÁV zágrábi üzletvezetője is osztotta. Sőt, a vasútvállalat budapesti igazgatóságát azzal nyugtatta, hogy valószínűleg „a kérelmező a kisajátítást szenvedett szomszédai által kapott nagy összegű kártalanításból kifolyólag óhajtana szintén valamely összegre szert tenni”.2 Leitner azzal érvelt, hogy a robbantásokat a sziklabontások egy csekély részénél alkalmazzák csak, Sovié épületei pedig nem esnek a munkálatok közvetlen közelébe. 1 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Z 1525 Magyar Államvasutak Igazgatósága, Általános iratok (a továbbiakban: Z 1525) 413. d. 63403/1898. XVIII. 182. t. (5662. i. sz.). 2 Uo. 3 Uo. A rendelkezésre álló források nem teszik lehetővé az ügy lezárásának rekonstruálását. A susaki királyi járásbíróság által elrendelt előzetes szakértői szemlére a MÁV fiumei osztálymérnöksége és az építést vezető mérnök, valamint a MÁV zágrábi üzletvezetőségének képviselői jelenlétében került sor.3 Sovié ügye reprezentatív példája azon eseteknek, amikor a köz érdeke nem esett egybe a magánemberével. Egyúttal újabb kontextusba helyezi a 19-20. századi magyar állam hatalomgyakorlási stratégiáit, modernizációs törekvéseit, térszervezési és -használati sajátosságait Fiumében és környékén. Fiume városképének átalakulásáról, urbanizációjáról és modernizációjáról tengernyi szakirodalom áll rendelkezésre. Olasz részről az elmúlt években Mario Superina írásai láttak napvilágot, horvát oldalról pedig Irvin Lukezié, Igor Zié és Lidija Butkovié Miéin közölte eredményeit. A magyar kutatók közül Fried Ilona SZÁZADOK 157. (2023) I. SZÁM
