Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - SerfözöSzabolcs: „Rex femineus”. Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin
„REX FEMINEUS” így például egy 1754-ben kiadott nagyméretű augsburgi mezzotinto az uralkodópárt és tizenegy gyermeküket ábrázolja.93 A familia augusta felett az Isteni Gondviselés allegorikus nőalakja lebeg, jogarán háromszögbe foglalt istenszemmel. Jobbjával a császár monogramjára (EL) mutat, amely körül a Habsburg-ház messianisztikus küldetését jelölő A.E.I.O.U. (Austriae est imperare orbi universo) deviza látható. A jelképes ábrázolás értelmét felirat világítja meg: Császárné őfelsége termékenysége a császári felség boldogsága, korunk dicsősége és Germania öröme, a Birodalom biztonsága a világ szerencséje. 93 Johann Christoph Haffner: Mária Terézia és családja. 1754. Mezzotinto, 49,3x36,2 cm. MNM TKCs, hsz. 10639. 94 A műfaj egyik korai emléke az ambrasi várkastély úgynevezett spanyol terme, amelynek 1570 körüli falképei a tiroli főhercegek egészalakos képmásait ábrázolják. A bécsi udvari ősgalériákról lásd Barta, L: Familienporträts der Habsburger i. m. 39-40. Egy, a bécsi Hofburg kincstárában, majd levéltárában elhelyezett uralkodói portrégaléria képeit dokumentálja egy 1758. évi összeírás. Lásd Heinrich Zimerman: Inventare, Acten und Regesten aus der Schatzkammer des Allerhöchsten Kaiserhauses. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses 16. (1895) XXVIII. 95 Barta, I.: Familienporträts der Habsburger i. m. 40. 96 Az uralkodót „helyettesítő” portrékról lásd Barta, L: Familienporträts der Habsburger i. m. 17.; Friedrich Polleroß: Porträt und Propaganda am Beispiel Kaiser Karls VI. Acta Historiae Artis Slovenica 25. (2020) 152. Az 1750-es évektől a Habsburg-Lotaringiai-ház felemelkedését hirdető tartalmi elemek domináltak Mária Terézia rezidenciáinak ikonológiai programjában is. A képi médiumok politikai és reprezentációs célú kiaknázásában kitüntetett szerep jutott az uralkodócsalád (élő) tagjait ábrázoló portrégalériáknak, amelyek mintegy a Habsburg-Lotaringiai-ház (fel)virágzását hirdették. Ezen „arcképcsarnokok” képi programja tehát radikálisan eltért a Habsburg rezidenciák korábbi „ősgalériáinak” ikonográfiái hagyományától, amelyek a korábbi Habsburg-házi német-római császárok reprezentatív portréinak sorával a dinasztia múltbéli dicsőségét hirdették, s ezáltal egy „múltba tekintő”, retrospektív legitimációs törekvést képviseltek.94 A Habsburg-Lotaringiai-ház mint új dinasztia létrejötte tehát egy újfajta legitimációs és reprezentációs stratégiát hívott életre, amely a családi portrégalériák révén az új dinasztia felvirágzását hirdette. Mária Terézia rezidenciáiban nincs nyoma a retrospektív császárportré-sorozatoknak, ami azzal magyarázható, hogy azok a dinasztia hatalmának fiúági örökösödését hangsúlyozták volna, ami politikai okokból a királynő számára nemkívánatos volt.95 A legjelentősebb Habsburg rezidenciákban, a bécsi Hofburgban és a schönbrunni kastély esetében nem ismerünk családi portrégalériákra vonatkozó forrást Mária Terézia uralkodásának idejéből. A Familia Augusta reprezentatív portrégalériái azokban az úgynevezett mellékrezidenciákban kaptak helyet, ahol az uralkodó és családja ritkán fordult meg személyesen, képmásaik itt mintegy in effigie képviselték őket.96 582
