Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - SerfözöSzabolcs: „Rex femineus”. Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin
„REX FEMINEUS” Mária Terézia-portréval mutatkozó stiláris hasonlóságok alapján Martin van Meytens (1695-1770) udvari portréfestőnek tulajdonítható.75 A két kép háttere eltérő: míg Mária Terézia palotabelsőben, baldachinos trón előtt állva jelenik meg, Lotaringiai Ferenc mögött csatajelenet látható, így elképzelhető, hogy nem egyidőben készültek.76 Ugyanez érvényes az uralkodópárnak a melki apátságban őrzött, 1742 körüli portréjára is, amelyen Mária Terézia szintén a bal oldalon jelenik meg.77 További példaként említhetjük a bécs-hetzendorfi kastély úgynevezett tükörszalonjában (Spiegelgalerie) 1744-ben elhelyezett, stukkókeretbe foglalt ovális portrépárt,78 a Selmecbányái és a trencséni múzeumokban őrzött félalakos képmásokat,79 valamint egy 1743 körüli, az uralkodópárt a gyermek II. Józseffel ábrázoló csoportképet.80 75 A prágai Iparművészeti Múzeumban őrzött, hátoldalán Martin de Meytens/pinxit jelzéssel ellátott portrét közli: Eduard A. Safarik: Künstler aus dem Umkreis von Johann Kupezky. Ausgewählte Werke. Brno 2014. Nr. My9. Feltehetően egy másik Mária Terézia-portréra vonatkozik az az adat, amely szerint Johann Peter Köbler 1751-ben 120 dukátot kapott a királynő magánpénztárából az uralkodópár portréjáért, amelyet a pozsonyi várba szállítottak. Lásd Julius Fleischer: Das kunstgeschichtliche Material der geheimen Kammerzahlamtsbücher in den staatlichen Archiven Wiens vom 1705 bis 1790. Wien 1932. Nr. 86. 76 A két kép egykorú másolatait 1770-től az innsbrucki Hofburg Lothringenzimmerében őrzik. Lásd Die Kunstdenkmäler der Stadt Innsbruck. Die Hofbauten. Hrsg. Johanna Felmayer. (Österreichische Kunsttopographie, XLVII.) Wien 1986. 142-144. 77 Österreich zur Zeit Kaiser Josephs II. Hrsg. Karl Gutkas. Wien 1980. Kat.-Nr. 879-880.; 900 Jahre Benediktiner in Melk. Hrsg. Ernst Bruckmüller. Melk 1989. Nr. 20.12-20.13. 78 Az uralkodópár portréi fölött egykor a gyermek József főherceg és nővére, Mária Anna főhercegnő képmásai kaptak helyet, amelyeknek 1945-ben nyoma veszett, majd 1994-ben egy londoni aukción bukkantak fel (Old Master Pictures, Christie’s, 21 October 1994, lot 148.). A helyiség 1881-ben készült fotóját lásd Bées, Museum für Angewandte Kunst, Bibliothek und Kunstblättersammlung, Itsz. KI 3830-1. 79 Danuta Ucníková: Mária Terézia. Bratislava 1991. Nr. 18.; Trencsén, Trencianske Múzeum, Itsz. TMH 1488., 1495. 80 Bées, Heeresgeschichtliches Museum, Itsz. 7542/2009. 81 Lásd például a Peter Köbler által 1746-ban festett kettős portrét (Stift St. Florian), továbbá a pesti Királyi Kúria épületéből vagy a bonchidai Bánfíy-kastélyból származó portrépárt: MNM TKCs, Itsz. 2205, 2206; 54.1, 54.2. Rendhagyó módon a bal oldalon jelenik meg Mária Terézia Martin van Meytens 1750 körül készült, több példányban is fennmaradt portrépárján, amelyről Philipp Andreas Kilian 1752-ben metszetmásolatot is készített (MNM TKCs, Itsz. 3037, 1813.), Franz Anton Palkó 1756-ban festett, a lilienfeldi apátságban őrzött portréin, valamint Jean Etienne Liotard 1762-ben készült pasztell portrépárján (Bécs, Albertina, Itsz. 35465, 35466). Lotaringiai Ferenc császárrá koronázása (1745) után ugyanakkor az uralkodópár portréin az „előkelőbb” bal oldalon rendszerint már a császár, a jobb oldalon pedig Mária Terézia jelenik meg.81 Lotaringiai Ferenc halála és II. József trónra lépése (1765) után azonban újra változás állt be az uralkodóportrék kompozíciójában: azokon a kettős portrékon ugyanis, amelyek az özvegy Mária Teréziát magyar király(nő)ként, II. Józsefet pedig magyar társuralkodójaként 578
