Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - SerfözöSzabolcs: „Rex femineus”. Mária Terézia reprezentációjának maszkulin és feminin elemei pozsonyi koronázási ceremóniáján és portréin
SERFÖZÖ SZABOLCS uralkodó heroikus képtípusaként, a magyar koronázási kardvágás ábrázolása azonban csak III. Károly 1712. évi pozsonyi ceremóniája alkalmával vált önálló kép típussá, s a király egyik koronázási emlékérmének előlapján jelent meg.53 Ez szolgálhatott modellként 1741-ben leánya hasonló ábrázolásaihoz is, de Anna (1693-1740) és Erzsébet (1709—1762) orosz cárnők lovas képmásainak hatása is feltételezhető. Különösen Erzsébet Petrovnát ábrázolták gyakran lóháton, férfi katonai egyenruhában, kezében marsallbottal, mintegy a hadsereg főparancsnokaként.54 53 Soltész Ferenc — Tóth Csaba - Páljfy Géza: Coronatio hungarica in nummis. A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai, 1508-1916. Bp. 2017. Nr. 178. 54 Ekaterina Skvortcova: Female Rulers of the Two Empires: Representation Strategies of Maria Theresa and Catherine the Great. In: Die Repräsentation Maria Theresias. Herrschaft und Bildpolitik im Zeitalter der Aufklärung. Hrsg. Werner Telesko — Sandra Hertel — Stefanie Linsboth. Wien 2019. 411. Az itt idézett példákon túl Erzsébet Petrovnáról lásd még Johann Elias Ridinger 1744 körüli rézmetszetét és Johann Joachim Kändler 1748-ban készült porcelánszobrát. 55 SoltészE — Tóth Cs. -Pálpy G.: Coronatio hungarica in nummis, i. m. Nr. 217-230. 56 Uo. Nr. 222. 57 MNM TKCs, Itsz. 61.; 1601.; Pozsony, Galéria mesta Bratislavy, Itsz. A 583 (szign.: Hirsch junior Pinxit 1747); Nagyszeben, Brukenthal Museum, Itsz. 742.; magántulajdon (Martin van Meytens der Jüngere. Hrsg. Agnes Husslein-Arco - Georg Lechner. Wien 2014. 46-49.) 58 Mentényi Klára: A Batthyány Lajos által építtetett fedett lovarda Körmenden. In: Batthyány Lajos nádor. Szerk. Móricz Péter. Bp. 2017. 115. 59 Friedrich Polleroß: Austriacus Hungáriáé Rex. Zur Darstellung der Habsburger als ungarische Könige in der frühneuzeitlichen Graphik. In: „Ez világ, mint egy kert...” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. Bp. 2010. 63-78. 10. kép. 60 Bécs, Heeresgeschichtliches Museum, Itsz. 7385/2015; Pozsony, Galéria mesta Bratislavy, Itsz. C 7635; Amszterdam, Rijksmuseum, Itsz. RP-P-1908-1415 Mária Terézia kardvágása, illetve lovas portréja az 1740-es években szinte ikonikus kifejezőeszközévé vált a királynő magyar uralkodói címének. A bécsi udvar igyekezett széles körben terjeszteni ezt a képtípust, s ennek érdekében a pozsonyi koronázásra a bécsi pénzverdében készített, Matthäus Donner éremvésnök által tervezett arany, ezüst és bronz emlékérmék hátoldalán is ez a jelenet látható.55 Egy másik, Andreas Vestner által készített koronázási emlékérmén az ágaskodó lovon ülő királynő körül a Nec priscis regibus impur (Nem méltatlan a régi királyokhoz) felirat nyomatékosítja a képi üzenetet.56 A bécsi udvartól függetlenül számos olyan festmény és metszet is készült Mária Teréziáról, amely a kardvágási ceremónia közben ábrázolja alakját. Sajátos módon a festmények majd mindegyike kisméretű (kb. 45x30 cm) kabinetkép, amelyek eredeti rendeltetése jelenleg még nem ismert.57 A képtípus egyetlen monumentális emléke a körmendi Batthyány-kastélyban őrzött, mintegy 2,9x2 méteres festmény, amely feltehetően a kastély 1745-ben felépült lovardája számára, a kegyúri páholy díszeként készült.58 A képtípus széles körű elterjedéséről és népszerűségéről tanúskodik, hogy az 1743 körüli években a bécsi Elias Bäck,59 az augsburgi Martin Engelbrecht, 60 valamint a 573
