Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Krász Lilla: Mária Terézia (köz)egészségügyi reformjainak olvasatai
KRÁSZ LILLA különböző szintjein helyet foglaló szakemberek (orvosok, sebészek, bábák) és nem-szakemberek, vagyis az egyházi és civil szféra vezető tagjainak (papok, lelkészek, tanítók, vármegyei és városi hivatalviselők) gyakorlati oktatását egyaránt szolgáló munkákat a magyaron kívül több esetben a Magyar Királyság területén élő nemzetiségek nyelvén is kiadták. A felvilágosító munkáknak rendszerint már a címéből vagy előszavából kiderül, hogy kiknek és milyen céllal szánták az adott írást: „az emberi nem hasznára”, a tudományosság eredményeinek „a köz javára fordítása”, „nemes vármegye minden rendű lakosainak, kiváltképpen pedig a szegény adózó népnek [...] a köznépnek és az oskolába járó gyermekeknek”. Az 1760-as évektől egyre több címen, egyre nagyobb, akár 500-1000 példányban, gyakran gyors egymásutánban kétszer-háromszor is kiadott felvilágosító munkák széles tematikai spektruma az életvezetési-dietétikai, szülészeti, csecsemő- és kisgyermekápolási oktató könyvektől a házi patikákon át, a „rögtöni esetekről”, vagyis ház körüli balesetek orvoslásáról szóló tanácsadókig terjedt. Az 1780-as évektől pedig a repertoár kiegészült a himlőirodalommal.15 A kiadványok között találunk egylapos nyomtatványokat, néhány oldalas kis füzeteket, 40-50 oldal terjedelmű vékonyka kötetek formájában megfogalmazott katekizmusokat, jól memorizálható rövid versikéket, világos szerkezetű, fő- és alpontokba rendezett, tankönyv gyanánt is használható oktatókönyveket, amelyeknek nagyobb része külföldi szerzők írásainak magyar viszonyokra adaptált fordítása, de voltak önálló munkák is. Hogy a fel világosító, oktató-nevelő program valóban sikeres lehessen, olyan írásmódra volt szükség, amely egyszerre volt szakszerű és közérthető, egyszerre volt meggyőző, könnyen átlátható gyakorlatias információkkal teli és - a korszak olvasásmódjának, valamint az oktatóirodalommal szemben támasztott elvárásoknak megfelelően - képszerűen megjelenítő erejű. 15 A magyar nyelvű orvosi felvilágosítás első, orvos-szerzők dominálta, nagyjából az 1760-as évektől az 1780-as évekig terjedő időszakában a legnépszerűbb munkák a dietétika (például Mátyus idézett munkája mellett Weszprémi István: Az egésségnek fenntartására és a’ hoszszu életnek megnyerésére tartozó szükséges Regulák. Kolozsvár 1760.), a szülészet és csecsemőápolás (például Weszprémi István: Bába-mesterségre tanító Könyv. Debrecen 1766.; Uő:A Kisded Gyermekeknek nevelésekről való rövid Oktatás. Kolozsvár 1760.; Csapó József: Kis gyermekek isputálja. Nagy-Károly 1771.; Dombi Sámuel: Bába mesterség. Pozsony 1772.), házi patikák (például Rácz Sámuel: Orvosi oktatás, mellyben a leg Gyakrabb és leg közönségesebb nyavalyáknak jelei és orvosságai röviden le-iratnak. Buda 1776.) témakörökben jelentek meg. A 18-19. századforduló körüli évtizedekben látványosan megnőtt a felvilágosító irodalom volumene, a munkába bekapcsolódtak papok, lelkészek, tanítók is. Ezen második időszak legtöbbet forgatott munkái közé tartozott a himlőirodalom, lásd Krász Lilla: Az „oltalmazó himlőről”. A himlőoltás magyarországi népszerűsítése és bürokratizálása. Századok 156. (2022) 66-67. Annak hátterében, hogy az akadémikus orvosok gyakorlati tudásformák felé fordultak, a német egyetemek orvoskarain már a 18. század elejétől, a bécsi orvoskaron pedig van Swieten elgondolásai szerint 1748-tól bevezetett szervezeti és a curriculum rendjét érintő reformok álltak. A reformok tartalmi elemeiről a német 543
