Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Krász Lilla: Mária Terézia (köz)egészségügyi reformjainak olvasatai
KRÁSZ LILLA szerepe volt az Udvari Könyvtár (HofbibliotheBp a bécsi egyetem s ezen belül az orvosi fakultás irányításában, az Udvari Egészségügyi Deputáció (Sanitäts-Hof- Deputation^ az Udvari Tanulmányi Bizottság (Studienhofkommission) és az Udvari Cenzúrabizottság (Bücher-Revisions-Commission, későbbi nevén Bücher-Censurs- Hofcommissiori) munkájában. 12 Összetett szerepe arra a belső kapcsolatra utal, amely a tudományok, az oktatás, az egészségügyi adminisztráció és a kormányzati-politikai hatalom, továbbá a 18. századi Habsburg Monarchia nyomtatott kultúrája között alakult ki. 12 Van Swieten személyéről, működéséről, különös tekintettel életének első, hollandiai szakaszára vonatkozóan eddig egyetlen monografikus feldolgozás született, lásd Frank T. Brechka: Gerard van Swieten and his world 1770-1772. (International Archives of the History of Ideas 36.) The Hague 1970. Sokoldalú bécsi orvosi, oktatási, egészségpolitikusi tevékenységéről máig a legteljesebb képet adják vö. Friedrich Walter: Männer um Maria Theresia. Wien 1951. 123-146.; Erna Lesky: Gerard van Swieten. Auftrag und Erfüllung. In: Gerard van Swieten und seine Zeit. Hrsg. Erna Lesky - Adam Wandruszka. Wien-Köln-Graz 1973. 24-26. Újabban különböző kontextusokban van Swieten oktatási, egészségpolitikai reform elképzeléseiről és bevezetett reformjainak gyakorlati átültetéséről lásd Sonia Horn: „.. .eine Akademie in Absicht der Erweiterung der medizinisch-chirurgischen Wissenschaft.. Hintergründe für die Entstehung der medizinisch-chirurgischen Akademie „Josephinum”. In: Josephinismus — eine Bilanz. Hrsg. Wolfgang Schmale — Renate Zedinger — Jean Mondot. Bochum 2008. 215-244. különösen: 223-224. 13 A cenzúra reformjáról, a cenzúrabizottság működéséről és ebben van Swieten szerepéről alapvető feldolgozásokat vö. Grete Klingenstein: Van Swieten und die Zensur. In: Gerard van Swieten und seine Zeit. Hrsg. Erna Lesky - Adam Wandruszka. Wien 1973. 93-106. Van Swieten, majd utóda, Anton von Störck (1731-1803) orvos- és természettudományi munkák cenzúrázásával kapcsolatos, konkrét tevékenységéről átfogó feldolgozás még nem született. Van Swieten mintegy húsz éven át (1751 és 1771 között) folytatott cenzori tevékenységéről, munkamódszeréről képet alkothatunk az Osztrák Nemzeti Könyvtár (Österreichische Nationalbibliothek, a továbbiakban: ÖNB) Kézirattárában (ÖNB Sammlung von Handschriften und Alten Drucken [a továbbiakban: SHaD] God. 119. 34. jelzet alatt) őrzött Supplementum librorum Prohibitorum című, mintegy 3000 külföldön megjelent könyv utólagos cenzori bírálatát tartalmazó kézirata alapján. Van Swieten többnyelvű, nehezen olvasható kéziratának megfejtésével és értelmezésével E. C. Leersum orvos-orvostörténész foglalkozott a 20. század elején, lásd Evert Cornelis Leersum: Gerard van Swieten en qualité de censeur. Janus XL (1906) 381-398., 446-469., 501-522., 588-606. Van Swietennek az Udvari Cenzúrabizottságban betöltött pozíciója révén lehetősége nyílott arra, hogy a jezsuiták cenzurális monopóliumának fellazításával a magasabb szintű, orvoslással kapcsolatos ismeretek elsajátításához új szempontokat léptessen életbe. Az orvosi és természettudományos publikációk kizárólagos cenzoraként mindent felülbírált, ami nem tűnt kellőképpen felvilágosultnak, úgy mint a iatromágiával, iatroasztrológiával vagy alkímiával foglalkozó almanachokat, kalendáriumokat és egyéb népszerűsítő könyveket.13 A könyvek szűrésének, szelektálásnak alapja a tudományosság kritériuma volt: a minden racionális koncepciót nélkülöző, spekulatív teóriákat előtérbe helyező munkákat elutasították. Van Swieten az egyes kötetekhez fűzött, hosszabb-rövidebb megjegyzéseinek végén lényegében három kategóriát alkalmazott: a legszigorúbb, az adott kötet birodalmon belüli terjesztését egyértelműen tiltó damnatur minősítést, egy köztes 541
