Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Forgó András: A királynő és az érsek. Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben
FORGÓ ANDRÁS törvényes örökösödés és Mária Terézia trónra való alkalmasságának hangsúlyozása volt. Az egyházi rend tagjai közül a két érsek, Esterházy mellett Patachich Gábor kalocsai metropolita mondott köszöntő beszédet. Patachich beszédében az uralkodónő kegyességét az Ausztriai Házból való származásából eredeztette, és anyai gondoskodását hangsúlyozta, amelynek legfőbb jele az országgyűlés összehívása volt. Esterházy viszont leleményesebb retorikai érzékkel a fiatal uralkodónő és a bibliai Debóra között vont párhuzamot.41 Az Ószövetség a bírák között egyetlen nőt említ, Debórát, aki fontos szerepet játszott a kánaániták felett aratott egyik győzelem kivívásában, vagyis az ígéret földjének elfoglalásában.42 Mivel a királyság előtti időben Izraelben nem volt központi hatalom, ezért a bírákra a népet vezető prófétákként tekintettek.43 így szemlélve még egyértelműbb a bibliai párhuzam üzenete. 41 Hende E: Politikai reprezentáció i. m. 72-73. 42 Bír 4, 4-24. 43 Vö. Herbert Haag: Bibliai lexikon. Ford. Ruzsiczky Éva. Bp. 1989. 169-171. 44 ÖStA HHStA OMeAÄZA Kart. 40. Krönung Maria Theresias zur Königin von Ungarn in Preßburg 1741. V. 14-VI. 24. fol. 1-194. 45 Meszlényi A.: Magyar hercegprímások i. m. 74. 46 Forgó A.: Egyház-Rendiség-Politikai kultúra i. m. 71-72. Ennél sokkal jelentősebb szerep várt Esterházyra a koronázáshoz kapcsolódó szertartások során.44 A szertartás egyházi részét a hagyományok szerint az esztergomi érsek vezette: ő mutatta be azt a főpapi misét, amelynek keretében a koronázáshoz tartozó liturgikus cselekmények lezajlottak, szintén az érsek vezetésével. Mária Terézia koronázására 1741. június 25-én került sor. Az ekkor már a 80. életévéhez közel járó főpap köszvénnyel küzdött, így fizikai állapota nem tette lehetővé, hogy a hosszú szertartást levezesse.45 Ezért a koronázási mise celebrálását Erdődy Gábor Antal egri püspökre bízta. Választásában két szempont játszhatott szerepet: egyrészt Erdődy még esztergomi nagyprépostként és arbei címzetes püspökként közreműködött III. Károly 1712. évi koronázásán, vagyis azon kevesek közé tartozott, akiknek személyes emlékeik voltak a ceremónia menetéről.46 Másrészt az egri püspökség az esztergomi érseki tartomány suffraganeus (tulajdonképpen alárendelt) püspöksége volt, így kánonjogi szempontból is igazolni lehetett, hogy a liturgikus cselekmények során az egri megyéspüspök helyettesíti az esztergomi érsek-metropolitát. Erre az argumentációra szüksége is lett Erdődynek, mivel Patachich Gábor kalocsai érsek tiltakozott az eljárás ellen, magának követelve az esztergomi érsek helyettesítésének jogát a koronázáson. Erdődy azonban bizonyítani tudta, hogy a kalocsai érsek helyettesítési jogával a koronázáskor csak az esztergomi széküresedés idején élhet, 1741-ben azonban a szék be volt töltve. Ráadásul a koronázáshoz szorosan kapcsolódó cselekményeket 523
