Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Forgó András: A királynő és az érsek. Esterházy Imre szerepe Mária Terézia uralkodásának kezdeti éveiben
A KIRÁLYNŐ ÉS AZ ÉRSEK belépett a pálos szerzetesrendbe, 1683 és 1687 között pedig a római Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként teológiai tanulmányokat folytatott, doktori fokozatot szerezve.5 czim, czimer, előnév és honosság adományozásoknak, 1527-1867. Összeáll. Illésy János - Pettkó Béla. Bp. 1895.60. 5 Meszlényi Antal: Magyar hercegprímások arcképsorozata. Bp. 1971. 52-54.; Koltai A.: Császárhű i. m. 5-6. A Collegium magyar vonatkozásairól: Bitskey István: Hungáriából Rómába. A római Collegium Germanicum Hungaricum és a magyarországi barokk művelődés. Bp. 1996.; Esterházy Imre tanulmányaira vonatkozó adatok: Veress Endre: Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium. Volumen secundum: Roma, Collegium Germanicum et Hungaricum I. Matricula (1559-1917). Bp. 1917. 81-82. 6 Tóth T: Esterházy i. m. 497. 7 Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. Bp. 1938-1940. II. 160. 8 Tóth T: Esterházy i. m. 497. Néhány évnyi oktatói munka után az 1696-ban összehívott máriavölgyi nagykáptalan a rend általános titkárának (secretarius generalis) választotta. 6 így a szintén ekkor megválasztott rendfönök, a horvát Mallesics Gáspár mellé került a remetei kolostorba, amelynek perjeli tisztét is betöltötte. A horvát és a magyar tartomány — hosszas küzdelmek után történt — szétválását követően Esterházy a horvát tartományba kérte felvételét, az új provincia káptalanján pedig a tartomány főnök helyettesévé választották. Végül az 1702. évi nagykáptalan a rend élére emelte. Rövid ideig tartó általános rendfőnöki tevékenysége azonban a Rákóczi-szabadságharc következtében főként Horvátországra korlátozódott, ő maga leginkább Lepoglaván tartózkodott.7 Esterházy Imre püspöki karrierje 1706 októberében vette kezdetét, amikor I. József kinevezte a váci püspökség élére. Bár prekonizációja (pápai megerősítése) már 1707-ben megtörtént, püspökszentelésére a háborús állapotok miatt csak 1708 márciusában, a pozsonyi országgyűlésen került sor. Főszentelője Keresztély Ágost hercegprímás, a pálos rend bíboros protektora volt, aki később is egyengette egyházi pályafutását. Ugyancsak a harcok következtében nem tudott székvárosába költözni, így a továbbiakban is Lepoglaván maradt. Nem sokkal később azonban meghalt Brajkovics Márton zágrábi püspök, így Esterházynak lehetősége nyílt arra, hogy áthelyezését kérvényezze. Törekvésében a zágrábi káptalan és Pálffy János horvát bán is támogatta. 1708. október 10-én nyerte el az uralkodótól a zágrábi püspöki kinevezést, és már november közepétől székvárosában tartózkodott, noha prekonizációjára csak 1709. szeptember 9-én került sor.8 Uj állomáshelyén maradandót alkotott: átalakította a székesegyház belső terét, egyházmegyéje több templomában oltárokat emelt, liturgikus felszereléseket adományozott és kegyes alapítványokat tett. Már ekkor híressé vált karitatív tevékenységéről is. Az egyházmegye papsága számára közös áj tatosságokat szervezett, 516
