Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Mezey Barna: A Pragmatica Sanctio és a magyar történeti alkotmány
A PRAGMATICA SANCTIO ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY A magyar rendi alkotmánynak hagyományosan ismételt és megerősített tartalma valójában két közjogi pillérre támaszkodott. Egyik a rendi képződésnek is alapot adó nemesi előjogok rendszere, mely felölelte a nemesek személyes szabadságán és adómentességén túl a földesúri hatalommal, a jobbágyok feletti uralommal, a gazdasági előjogokkal és a politikai jogosítványokkal együtt a nemesek valamennyi, oklevelekben, dekrétumokban és szokásokban kifejezett kiváltságos jogainak öszszességét. A másik a Hármaskönydoen, Werbőczi és kodifikátor társai által rögzített és kifejtett, a rendi dualizmust garantáló hatalomgyakorlási és hatalomátruházási elméletnek és gyakorlatnak a Szent Korona-tanban egybefoglalt szabályegyüttese, beleértve a trónbetöltés, koronázás, a független kormányzás alapvető normáit is. (Akadt néhány rendre visszatérő panel is, mint a nádorválasztás, a pénzügyek kincstartóra bízása, magyar tanácsosok bevonása a magyar ügyek intézésébe, külföldiek nem-alkalmazása magyar tisztségekbe,4 utóbb a vallás szabad gyakorlása.5 ) Nyilvánvaló, hogy a közjogi normáknak formai és tartalmi vonatkozásai egyaránt voltak, melyek közül az uralkodók kis kivételtől eltekintve törekedtek az alaki normák betartására, így belenyugodtak a koronázás megejrésébe, uralkodói eskük és hitlevelek kibocsátásába, országgyűléseket hívtak össze és megerősítették a régi szabadságokat. Mindezek garantálására kialakult néhány alkotmánybiztosíték is, miként a ius resistendi (ellenállási jog), a király választás, a diploma inaugurale (a hitlevél), agravamina et postulata regni (sérelmek és kívánalmak), az adó- és újoncmegajánlás gyakorlata, a vis inertiae (rendeletfélretételi jog). 4 Degré Alajos: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Pécs 2010. 200. 5 1608. évi (k. e.) 1. te. a vallásügyről. 6 Degré A.: Magyar alkotmány- és jogtörténet i. m. 75-76. Alábbiakban arra keressük a választ, hogy az 1723. évi országgyűlés Pragmatica Sanctio néven ismert rendelkezései mennyiben igazodtak a rendi előjogok és szabadságok rendszeréhez, mennyiben volt megfeleltethető az osztrák trónöröklési rend a magyar rendi alkotmánynak. Vizsgálja a jogfolytonosság és a rendi közjog azon garanciáit, melyek biztosíthatták a magyar alkotmányosság érvényesülését az engedékenyen elfogadott örökösödési rendben az utódok vonatkozásában. A trónbetöltés alakulásának közjogi előtörténete Az Árpád-kori Magyarország trónjának betöltésében ismert, jellegzetes vonás, hogy azon a követelményen kívül, miszerint mindig Árpád nemzetségéből származó legyen az uralkodó, további általánosan érvényes szűkítő szabály nem alakult ki. A trónutódlás joga tehát nem személyeket, hanem a család egészét érintette.6 A trónigények érvényesítésének több változatát alakította ki a gyakorlat, 496
