Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Umbrai Laura: A budapesti sertéshizlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében
UMBRAI LAURA igazságos eladási feltételekért és a fogyasztót érintő húsár-csökkentés érdekében folyó harcban a székesfőváros alulmaradt.73 73 Külföldön is alkalmaztak levonást, de ott többségében a súllyal arányosan állapították meg annak fokát, a német városok többségében például 20%-ban megkötve azt. Bécsben a levonás nélküli eladást vezették be, vagyis azt a sertést, amelyet Kőbányán levonásokkal terhelve adtak el, Bécsben már levonások nélkül értékesítették. Maga a magyarországi eladási szokvány sem volt egységes, az egyik legjelentősebb vidéki hizlalóban, Barcs-telepen például a ferencvárosihoz hasonlóan a bécsi mintát követték, melynek megerősítése és annak kőbányai meghonosítása valószínűleg az egész ország sertéskereskedelmére jótékony hatást gyakorolhatott volna. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a sertésvásáron és a sertésközvágóhíd életbeléptetése iránt alkotott szabályrendelet részbeni módosítása kérdésében hozott közgyűlési határozatra. Fővárosi Közlöny, 1904. június 24. 871-872.; Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlése. Fővárosi Közlöny, 1905. szeptember 8. 1182., 1184. 74 Kőbánya ügye a pénzügyi bizottság előtt - Hock János kőbányai bizottsági tag hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1912. február 27. 719. 75 Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a kőbányai sertéstelepeket terhelő jog korlátozás feloldására vonatkozólag. Fővárosi Közlöny, 1912. február 9. 481.; Előterjesztés a X. kér. kőbányai sertés szállástelkekre bekebelezett tulajdoni korlátozás föloldása ügyében - A tanács XVI. (városgazdasági) ügyosztály zárójelentése és javaslata. Fővárosi Közlöny, 1912. február 2. Melléklet 80-81.; Kőbánya ügye a pénzügyi bizottság előtt - Hock János kőbányai bizottsági tag hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1912. február 27. 719. 76 A telektulajdonosok zöme hajlott is telkének átadására, hiszen az ágazat pangása mellett a telkeket a telekkönyvi megkötés miatt csak hizlaldaként lehetett értékesíteni. A VIII. ügyosztály előterjesztése a X. kér. kőbányai sertésszállások telkeire telekkönyvileg bekebelezett használati korlátozás megszüntetése, valamint a kőbányai sertéshizlaló és kereskedelmi telep jövő sorsa ügyében. Fővárosi Közlöny, 1910. november 15. II. melléklet 3., 7-9.; Kőbánya ügye a pénzügyi bizottság előtt - Hock János kőbányai bizottsági tag hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1912. február 27. 718-719. Csepeli tervek, nagytétényi megvalósítás A sertésvészt követő évek elsősorban a vágóhíd létesítéséről szóltak. Ezzel magyarázható, hogy az új kiviteli hizlalda megvalósítása, bár eredetileg szerves részét képezte volna az egész sertéságazatot felölelő és Budapestnek megnyugtató szerepet kínáló koncepciónak, végül elsikkadt az éppen aktuális feladatok között. A kérdésben a tárgyalások csak 1910-ben éledtek újjá, amikor a városvezetés (a terület Budapesthez való csatolása reményében) a Csepel-szigeten ajánlott helyszínt a hizlalda megvalósítására.74 Budapest vezetése 1910 júniusában küldött felterjesztést a földművelésügyi miniszterhez a kőbányai sertéspiac és az ottani 30-40 ezres állományú hizlalda csepeli áttelepítése ügyében, azt hangsúlyozva, hogy az új telep elkészüléséig a folytonosság, tehát a nemzetközi és helyi piac életben tartása érdekében, a főváros (a telkek megváltása mellett) az eredeti helyükön, Kőbányán tartja fenn a hizlaldákat.75 Ettől kezdve két szálon futottak a tárgyalások: meg kellett egyezni a kőbányai telektulajdonosokkal,76 és a hizlaldának kiszemelt telek mellett meg kellett szerezni a földművelésügyi miniszter hozzájárulását is a tervhez. A miniszter 1911 49
