Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Hermann Róbert: Az újságíró-százados és a főhadnagy. Zerffi Gusztáv és Arthur von Seherr Thoss gróf konfliktusa 1849 júniusában
KL ÚJSÁGÍRÓ-SZÁZADOS ÉS A FŐHADNAGY hadjáratban megsebesült Forró Elek ezredes, hanem Krain János alezredes volt az, aki ellátta e tisztet. (Utóbbinak meglehetősen vérmes természete volt, s e napokban magával Kossuthtal volt éppen afférja.)48 48 Erre lásd Kossuth Lajos összes munkái XV. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. S. a. r. Barta István. (Magyarország Újabb kori Történetének Forrásai) Bp. 1955. 580.; „Barátja, Kossuth”. Forráskiadvány Kossuth Lajos Hadtörténelmi Levéltárban és Hadtörténeti Múzeumban őrzött irataiból. Szerk. Solymosi József. Bp. 2003. 34—35. 49 Zerffi levele Kossuthnak. Bayswater, 1854. jan. 28. Közli: Abafi Lajos: A magyar emigratió történetéhez. Hazánk, 1884. II. 388-389. 50 Schweidel József levele a Hadügyminisztériumnak. Szeged, 1849. júl. 17. No. 346/v.p. MNL OL HM Ált. 1849:24346. 51 MNL OLHMÁlt. 1849:25596. Végül érdemes megjegyezni, hogy e konfliktusban Zerfíi eleve kudarcra volt ítélve — nemcsak azért, mert visszaélt hivatali hatalmával, hanem azért is, mert kapcsolatrendszere és presztízse nem versenghetett Seherr Thosséval. Egy olyan emberrel szemben fellépni, aki a Casinóban együtt ebédel a képviselőház elnökével és az országos főhadparancsnokkal, a honvédsereg legmagasabb rangú és rangban legidősebb tábornokával, aki emellett gróf és már 1848 előtt tényleges állományú tisztként szolgált - nos, ez elég reménytelen vállalkozás volt egy, a polgári életből jött, újságíróból lett, csatatéri érdemekkel nem dicsekedhető tiszt számára. Ráadásul akiről talán még sokan azt is tudták, hogy az ekkorra már bukott politikusnak számító Madarász László „kegyelméből” került a honvédseregbe. Zerfíi utóbb, 1854-ben, amikor levélben kereste meg Kossuthot, felidézte, hogy először még akkor találkozott vele, „midőn hazánknak a legdicsőbb jövő csillaga az [1849. április 6-ai] isaszegi csata megnyerése után feltűnt”, másodszor pedig akkor, „midőn e csillag egy honáruló ármányai által sötét gyászba boríttatott, akkor Komáromból siettem ön szín eleibe Szegedre, és egyike voltam a legelső hírmondók között, kik az akkori összeesküvés veszedelmeire figyelmeztették hazánk akkori hatalmas főnökét”.49 Mint láthattuk, a Szegedre utazást valójában nem magasztos szándék, hanem a kényszer magyarázta. Attól mindenesetre tartózkodott, hogy Schweidel József vezérőrnagy mellett próbálja meg folytatni megszakadt katonai pályafutását, Schweidel ugyanis július 17-én azt jelentette, hogy korábbi segédtisztjei közül „Zerffi Gusztáv tiszti állásáról lemondván, a katonai pályáról lelépett”, Ruzsicska Albert századost pedig kinevezték a 91. honvédzászlóaljhoz, s erre hivatkozva kérte két újabb segédtiszt kinevezését.50 Maga Zerfíi július 20-án, Szegeden ismét kiállította kilépési nyilatkozatát (immáron harmadszor), amelyben minden, katonai állásával kapcsolatos jogáról és igényéről lemondott, s kijelentette, hogy sohasem harcol Magyarország ellen. A sajátkezű, német nyelvű okmányt Josef Caprin és Anton Beltrame századosok látták el hitelesítő záradékkal.51 Az okmányt és a Rakovszkyék által július 8-án 466
