Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Lojkó Miklós: Alapjogok, alkotmány tan és államhatalom. Concha Győző angol alkotmányértelmezésének távlatai
LOJKÓ MIKLÓS A székfoglaló végén Concha a brit állam (fenti kivételektől eltekintve tapasztalt) „lélektani természetességét” és „erkölcsi jóságát” oda vezeti vissza, hogy „a fő funkczióját, a végrehajtást tekintve alsóbbrendű kormány, a legmagasabb parancsoló funkcziónak” - a királyi hatalomtól derivált parlamenti autoritásnak — „nemcsak részesévé, de tényleg irányítójává lesz”.71 A szerző a brit kormányzati rendszer sikerének titkát végül a kabinet sajátos kétlaki szerepében jelölte meg. A székfoglalóban két helyen nevesítette e célból a kabinet intézményét: „az impersonalis korona [...] nevében történik minden, de mely mögött a parlament s ennek bizottsága, a kabinet a valóságos működők,72 [...] a kabinet emelkedik ki, mint az állam összes kül- és belügyi, törvényhozási és végrehajtási működésének irányzója”.73 Említést érdemel, hogy a szerző anélkül jut erre a konklúzióra, hogy a kabinet sajátságos szerepének Walter Bagehotnál 74 és A. V. Dicey-nél75 található markáns bemutatását idézné. A későbbi teljes alkotmányleírásban bővebben olvashatunk a kabinet szerepéről, valamint Bagehot is említésre kerül ebből a szempontból könyvének 1868-as német kiadásával.76 71 Uo. 31. 72 Uo. 26. 73 Uo. 30. 74 “ I. Cabinet, II. The Pre-Requisites of Cabinet Government, and the Peculiar Form which they have assumed in England.” Bagehot, W: The English Constitution i. m. 1-56. 75 Dicey, A. V: An Introduction to the Study of the Law i. m. 156., 463., 464., 466. 76 Walter Bagehot: Englische Verfassungszustände. Übersetz. Franz von Holtzendorff. Berlin 1868.; Concha Gy: Újkori alkotmányok i. m. IL 181-182. 77 Concha Gy: Egyéni szabadság i. m. 32. 78 Uo. 32. A székfoglaló előadás végső összegzése inkább etikai, mint politikai vagy jogi kicsengésű. Az állam „főszerveinek jogi és ethikai viszonya által lesz az angol állam erős, tömör s mégis oly hajlékony szerkezetű”77 — írja Concha. Értekezésében az egyéni emberi jogok francia vagy amerikai típusú explicit garanciájának hiánya ellenére a brit rendszer mellett voksol, mivel abban a „parlamentarizmusnak ugyan az a végső gondolata, a mi az egyén és a köz viszonyának. Mind a kettő a mai kornak érthetetlen arisztotélikus tétel igazságát tanúsítja, melynél fogva az egész elébb van a részeinél”. Concha szerint tehát a 19. század végén az egyénnek saját közössége iránti önfeláldozó készsége már csak emlék. Ezzel szemben az „egyéniséget csak mint egy magasabb fogalom szükséges elemét ismeri el az angol alkotmány”, s ugyanígy „rendeli alá az állami főszervek önállóságát a közület egészének”. A parlament az, mint „a nemzeti gondolat legegyetemesb szerve”, ahol a közösség egyedeit ápoló indíttatása és az egyéniség közösségben való feloldódása összhangra talál.78 445
