Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Lojkó Miklós: Alapjogok, alkotmány tan és államhatalom. Concha Győző angol alkotmányértelmezésének távlatai
LOJKÓ MIKLÓS ,,[A]z angol közönséges jognak az írott, a király és parlament-teremtette jog (sta tute law) fölötti e fölénye, ámbár azt a bírósági gyakorlat is több ízben érvényesíteni iparkodott, semmiképen sem egyeztethető össze a másik alkotmányos dogmával [...], az angol szuverén hatalom mindenhatóságának dogmáj a [val], a mint a közönséges jog elsőbbségét a parlamenti jog fölött megsemmisíti, épúgy kizárja, hogy európai értelemben vett alapjogokról szóljunk, melyek a törvényhozó hatalom rendelkezése fölött állnak, annak föltétien korlátáit alkotják. Az ellentmondást Concha „az állam természetéről alkotott angol felfogás által”55 véli feloldhatónak. Legvégsősoron „[a] közönséges jog az angol államéletben az erkölcsi törvény jellegét ölti magára, melynek a változott viszonyok közötti minő értelme, minő alkalmazása, a szuverén hatalom lelkiismereti ügye”.56 Elmondhatjuk, hogy a székfoglaló után eltelt 135 év során az erkölcsi biztosíték több esetben nem bizonyult elégségesnek alkotmányos jogviták megnyugtató megoldására. Az inherens feszültséget egyre inkább a parlament által alkotott statute law dominanciája látszik feloldani. 55 Uo.7. 56 Uo. 9. 57 Kautz Gyula ezért a megfigyelésért méltatja Conchát, lásd A Parlamentarismus és különösen a parlamentáris kormányaikat című tanulmányának 3. fejezetében. Budapesti Szemle 125. kötet (1906) 349. sz. 70. és 77. jegyzet. 58 Lásd „Interpreting convention” Geoffrey Marshall: „The Constitution: Its Theory and Interpretation”. In: The Britisih Constitution in the Twentieth Century. Ed. Vernon Bogdánon Oxford 2003. 37-42. Székfoglalójának és az Újkori alkotmányok II kötetének jelentős hányadában Concha a szakterület egy másik örökzöld dilemmájában is elmélyed, amit el kell választanunk a Common Law-N^X kapcsolatos kérdéskörtől. A vitatott terület az írott törvények és íratlan konvenciók érvényre jutási prioritásának kérdése. Concha az íratlan kategóriában a (szó szoros értelmében nem mindig íratlan) közönséges jog (Common Law) mellett gyakran utal az alkotmány erkölcsi, illetve „politiko-ethikai” elemeire is. 57 Dicey (és Maitland) részletesen tárgyalják gyakran írásos alap nélküli, hallgatólagos kollektív helyeslésre támaszkodó lelkiismereti tényezőt, az angol alkotmányos konvenciók (conventions of the constitution) kérdését. Concha a conventio szakkifejezést nem veszi át Dicey-tói (az Újkori alkotmányok ZZ-ben sem), annak ellenére, hogy a gyakran előforduló „törvény és szokás”, „alkotmányos szokás”, „parlamentáris szokás” és „etikai megfontolások” kifejezések általában a dicey-i értelemben vett konvenciókra vonatkoznak. Ezen etikai, illetve morális megfontolások szabályozó erejű érvényesülését Concha társadalmi, hatalmi, politikai „önmegtartóztatásra” vezeti vissza. Magyarázatával a szerző egyrészt „szépíti” a helyzetet, másrészt a konvenciók szisztematikus bemutatása elmarad.58 A székfoglalóban az alapjogok szabályozásának sematikusabb, idealizált képét 441
