Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Umbrai Laura: A budapesti sertéshizlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében
UMBRAI LAURA A sertésvágóhíd A sertésvágóhíd létesítésének ügye már az 1870-es években felmerült, de egészen az 1890-es évekig nem jutott túl az elvi jellegű vitákon.44 A tárgyalások során a fő nehézséget a helyszín kijelölése mellett a vágóhíd típusának kiválasztása okozta: hogy az pontosan milyen munkafolyamatoknak is biztosítson teret. Ebből a szempontból három építési elv közül kellett választania a közgyűlésnek, mely végül a fakultatív-,45 a koloniális-46 és a csarnok-rendszer47 közül — a kisebb gazdasági kapacitással bíró hentesek védelmében48 - a fakultatív-rendszer megvalósítása mellett döntött.49 A sertésvásárra pedig ekkor már egy 12-14 000 sertés befogadására alkalmas vásárcsarnokot terveztek, hozzá ugyanannyi sertés számára szállásokkal, az egyéb hivatali (tőzsdeépület, húspénztár, posta stb.) és gazdasági épületek mellett. A vásártól teljesen elkülönítve, egy 1000 sertés elhelyezésére szolgáló veszteglő telep és egy szappanfőző létesítéséről is megállapodtak. 44 A szakiparosok inkább a vágóhíd, illetőleg elsősorban a vágáskényszer miatti kötöttségek okán emelték fel az egész rendszer ellen a szavukat, de voltak olyanok is, akik a sertésvásár felállítását tartották feleslegesnek, azt hangsúlyozva, hogy Kőbányán már van egy ilyen rendeltetésű vásár. Vita a közgyűlésen a vásárpénztárról és a sertésközvágóhídról - Weitzenfeld Jakab és Heltai Lajos hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1892. május 24. 5. 45 Ebben az esetben (a vágáskényszer elvének megfelelve) a vágás kötelezően a vágóhídon zajlik, a sertés feldolgozása azonban a vágóhíd megfelelő helyiségében vagy otthon, a hentes saját műhelyében történhet. 46 Vagy másnéven a gyarmatosítás esetén a henteseket kitelepítik a városon kívüli területre, ahol mindenki a saját, a műhelyét és a lakását is magába foglaló „házában” ölné és dolgozná fel a disznót, és csak a készárut kellene beszállítani az üzletbe. Ilyen rendszer működéséről, annak drágasága miatt nem tudunk Európában, és Amerikában is csak elvétve létesítettek ilyet. A Duna balparti sertésközvágóhíd hivatalos iratai. Fővárosi Közlöny, 1896. május 22. 4.; Jegyzőkönyv a kőbányai sertésközvágóhíd kérdésének tárgyalásáról - Baumann Antal hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1893. február 14. 2.; Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a Kőbányán létesítendő sertésközvágóhíd építési programjának megállapítás tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1893. június 27. 5.; A sertésközvágóhíd ügye a közgyűlés előtt - Halmos polgármester hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1902. március 28. 445. 47 Ebben az esetben a vágásnak helyet adó csarnokot a vágóhíd közepén építették föl megfelelő számú forrázókád, tisztítóasztal és emelődaru kialakítása mellett. A csarnok két oldalán pedig kamrák és alattuk hűtőhelyiségek létesültek. 48 A nagyjából 120 főt számláló, nagy tőkével rendelkező és akár 20 embernek is munkát biztosító, a sertéseket nagyban vásárló iparosokkal szemben a kisebb hentesek csak a napi szükségletük erejéig, maximum 2-3 sertést vásároltak. Jegyzőkönyv a kőbányai sertésközvágóhíd kérdésének tárgyalásáról - Baumann Antal hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1893. február 14. 2. 49 Vita a közgyűlésen a vásárpénztárról és a sertésközvágóhídról. Fővárosi Közlöny, 1892. május 24. 5. Mire azonban a főváros tervei megkapták a miniszteri hozzájárulást, és a sertésvágóhíd és vásár szempontjából fontos vasúti összeköttetésről zajló tárgyalások is lezárultak, beütött a sertésvész, ami fenekestől felforgatta az eddigi viszonyokat. A vita ettől kezdve ismét a helyszín kijelölése körül zajlott, figyelembe véve most már a földművelésügyi miniszter nagyszabású elképzeléseit is. Mivel az építkezés helyéül eredetileg kijelölt telken, amely a kőbányai hizlaldáktól mindössze 43
