Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Borhi László: Moszkvában már 1943-ban eldőlhetett Erdély sorsa... Szeretett tanárom, Frank Tibor emlékére
MOSZKVÁBAN MÁR 1943-BAN ELDŐLHETETT ERDÉLY SORSA... nagyobb politikai összecsapás örvényébe került és alárendelődött a román politikai válság, a bukaresti kormányzat angol—amerikai elismerése megoldásának. Mire a Külügyminiszterek Tanácsának újabb, párizsi fordulójára sor került, a bukaresti kormány átalakításának eredményeként London és Washington is kész volt elismerni a Groza kormányt. Március 11-én Guszev szovjet külügyminiszter-helyettes megerősítette kormányának álláspontját, miszerint Erdély egészének vissza kell kerülnie Romániához. A szovjet álláspont szilárdságára miatt, valamint, hogy a britek elbizonytalanodtak a határkérdésben, az amerikai álláspont is módosult, mégpedig úgy, hogy mivel az erdélyi kérdést kisebb határmódosítással nem lehet megnyugtatóan megoldani, ezért közvetlen kétoldalú magyarromán tárgyalást javasolt a kérdés rendezése érdekében.20 Az amerikai álláspont módosulásának egyéb oka is lehetett. Az amerikai diplomácia ugyanis úgy érzékelte, hogy az erdélyi kérdésben a románoknak nyújtott szovjet támogatást a Groza adminisztráció választási céljaira és az Egyesült Államok Romániában gyakorolt befolyásának rovására használja ki. Gheorge Tátárescu román külügyminiszer 1945 decemberében egy bukaresti nagygyűlésen kijelentette, hogy a londoni konferencián egyedül a Szovjetunió vette védelmébe Románia nyugati határait.21 1946. április 12-én a bukaresti amerikai követ feljegyezte, hogy az előző nap „Tátárescu arról tájékoztatta a román királyt, hogy az amerikaiak 24 ezer km2 román földet akarnak átadni Magyarországnak. Amint már utaltam rá, ez a taktika, amelyet a román paraszt úgy értelmez majd, hogy az Egyesült Államok megkérdőjelezi Románia területi egységét és politikai függetlenségét, hacsak nem teszünk valamit, győzelmet eredményez majd a Groza kormányzat nak a választásokon. Romániai érdekeinek védelmében fontos tudatni itt, hogy a londoni amerikai delegáció nem akarja átszabni az erdélyi határt Magyarország javára. Ez persze ki fog derülni, amikor a román politikusok részt vesznek a béketárgyaláson, de ha addig az amerikai álláspont nem derül ki világosan, Groza és a szovjet kormány aratja le a babérokat, mivel meggyőzhetik a parasztokat, hogy a szovjetek kényszerítették rá az akaratukat az amerikaiakra. Fontosnak tartom tehát, hogy már most hozzuk nyilvánosságra az álláspontunkat.”22 Berry szoros kapcsolatot ápolt a román politikai pártok vezetőivel és Mihály királlyal is. Állítása szerint az utóbbi egyetlen olyan rendelkezést sem bocsátott ki, amelyet előbb ne egyeztetett volna vele.23 Könnyen lehet tehát, hogy az amerikai követ jelentős romániai és washingtoni befolyását a román álláspont érvényre juttatása 20 Fülöp Mihály: A befejezetlen béke i. m. 104. 21 Idézi Romsics L: Erdély elvesztése i. m. 373. 22 Burton Y. Berry naplóbejegyzése, 1946. április 12. In: Burton Y Berry - Romanian Diaries, 1944— 1947. i. m. 389. 23 Burton Y. Berry Collection. Lilly Library, Bloomington, Indiana Box 3. 420
