Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Borhi László: Moszkvában már 1943-ban eldőlhetett Erdély sorsa... Szeretett tanárom, Frank Tibor emlékére
MOSZKVÁBAN MÁR 1943-BAN ELDŐLHETETT ERDÉLY SORSA... volna, hogy Erdély ügye elveszettnek tekinthető. Megkomponált volt a jelenet, amely a tárgyalóasztalnál lezajlott: ahogyan Sztálin teátrálisan külügyminiszteréhez fordult, hogy megkérdezze: mi áll a fegyverszüneti megállapodásban — mintha nem tudta volna. Ami ezután következett, annak egyértelműnek kellett volna lennie a magyarok számára, ugyanis a valódi szándékaira utalt a szovjet vezetőnek az a felvetése, miszerint a román király nem menne bele területi kiigazításba, hiszen akkor kénytelen lenne lemondani. „Legalább Romániából köztársaság válna” — felelte Nagy Ferenc miniszterelnök tréfásan. Erre Sztálin vészjóslóan megjegyezte, hogy „a románok nem fogadhatnák el a területi változást kormányuk bukásának kockázata nélkül”. Ügy tűnik, egyik vendége sem fogta fel — ha egyáltalán hallották —, hogy ez mit jelent: a szovjet vezetés számára nem elfogadható a határmódosítás, mert az destabilizálná a szovjetbarát Groza admi nisztrációt, amivel veszélybe sodorná Moszkva romániai hadállásait. Hogy a határkérdés mikor és hol dőlt el valójában, ahhoz fontos források Edvard Benesnek, a csehszlovák emigráns kormány vezetőjének az 1943. decemberi moszkvai megbeszéléseiről készült jegyzőkönyvek, amelyeket magyarul először Gosztonyi Péter tett közzé Vojtech Mastny cseh-amerikai történész publikációja nyomán.7 A probléma az, hogy a jegyzőkönyvek egy része csak összefoglaló, vagyis nem szó szerint közvetíti az elmondottakat. A csehszlovák kormányfő Molotovval folytatott megbeszéléseit például szó szerint rögzítették. Eszerint a cseh politikus igyekezett meggyőzni a szovjet külügyminisztert, hogy a Vörös Hadsereg szállja meg Magyarországot, ahol kommunista jellegű forradalomra van szükség. Szavait a jegyzőkönyvet felvevő Jan Smutny tomácsolta. A tanulmányban Gosztonyi Péter fordítását használom. A szó szerinti részben:8 7 Gosztonyi Péter: Magyarország a második világháborúban I —II. Tanulmányok és riportok Magyarország második világháborús szerepéről. München 1984. 60-77.; Ceskoslovensko sovetske vztahy v diplomatickych jednanych 1939-1945. Dokumenty. Ed. Jan Nëmecek et al. Praha 1998. doc. 60. 133-144. 8 Összejövetel, 1943. december 12.: Kalinyin, Sztálin Molotov, Vorosilov Kornyujcsuk, Benes, Fierlinger. Smutny ’s record of conversation with Molotov. 1943. december 14.; Gosztonyi P: Magyarország a második világháborúban i. m. 64. Benes: „A következő kérdés a magyarok. Sokan azt tartják nálunk, hogy őket - mármint a magyarokat - is szét kell zúzni [znicit - a cseh eredetiben használt szó a szétzúzásra]. Jómagam nem vagyok ennyire radikális. Magyarországon forradalomra, a feudalizmus lebontására van szükség. De, nézete szerint, a britek és az amerikaiak félnek egy Kun Béla jellegű forradalomtól. Ezért szükséges, hogy a szovjetek is részt vegyenek Magyarország megszállásában, nem csak az angol-amerikaiak.” Majd a valóság teljes meghamisításával hozzátette: „El tudom képzelni, mi lenne, ha csak angolok lennének ott. A magyar arisztokraták 416
