Századok – 2023
2023 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Apor Péter: Forradalom a hátsó udvarban. Tömegerőszak, antiszemitizmus és politikai átalakulás a második világháború utáni Magyarországon, 1945-1946 (Zombory Máté)
TÖRTÉNETI IRODALOM működését, akik nélkül e hiánypótló munka nem készülhetett volna el. Záróbekezdésében ugyanakkor - nem indokolatlanul - némi szkepticizmussal fogalmazza meg, hogy a történész szakma képviselőinek, így neki magának sem jut elegendő ideje a töprengésre, igen gazdag forrásanyagon nyugvó írásainak további elemző szándékú finomítására. Az információkban rendkívül gazdag kötet minden bizonnyal serkenteni fogja a téma részleteinek további feltárását és a magyar ellenállásban résztvevő személyek jóval objektívebb, bár nem minden esetben kedvezőbb megítélését. Mindez azért is lényeges, mivel a könyv átfogó értékelésre törekszik, felszínre hozva mindazt, ami a korábbi évtizedek során a források megismerése, illetőleg részrehajlástól mentes bemutatása tekintetében eddig elmaradt. Joó András Apor Péter FORRADALOM A HÁTSÓ UDVARBAN Tömegerőszak, antiszemitizmus és politikai átalakulás a második világháború utáni Magyarországon, 1945-1946 Jaffa, Bp. 2021. 319 oldal Apor Péter második magyar nyelvű monográfiája a második világháborút követő években Magyarországon kirobbant erőszakos tömegmegmozdulásokkal foglalkozik. Ezek közül a rendszerváltást követő historiográfia elsősorban az 1946. május 20-21-ei, három halálos áldozattal járó kunmadarasi pogrommal, illetve a június végi-augusztus eleji, szintén halálos áldozatot követelő miskolci lincseléssel foglalkozott. Apor kötete egy jó ideje kialakult, szilárd határokkal rendelkező kutatásterületen tesz új állításokat. Mindez jól látható a kötet eddigi sajátos recepcióján. A Magyar Narancs Pogromok alulnézetből címmel közölt rövid elismerő ismertetést róla (2021. augusztus 4.), ezen kívül csupán néhány, egyöntetűnek korántsem mondható recenzió született a könyvről. Bihari Péter az Elet és Irodalomban (2021. szeptember 17.) azt kifogásolta, hogy nem derül ki Apor munkájából, hogy mi történt valójában 1945 végén és 1946 első felében. Pelle János pedig „zavaros és túldokumentált »mesekönyvet«” emleget, amelynek szerzője „elhallgatja”, hogy a zsidóellenes lincseléseket a Magyar Kommunista Párt és a politikai rendőrség szervezte meg {Hitel 2^22 Az Apor Péter munkáját övező bizonyos fokú értetlenség azzal függhet össze, hogy A forradalom a hátsó udvarban új keretbe helyezi a szóban forgó eseményeket, és újító perspektívája szembe megy számos, eddig evidenciaként kezelt kutatói kiindulóponttal. Az 1945-1946-os erőszakos eseményekre az elmúlt évtizedekben jellemzően zsidóellenes atrocitásokként (pogromokként) tekintettünk: kivételes jellegű, irracionális és apolitikus tömeg-megnyilvánulásokként, amelyeket a Magyar Kommunista Párt manipulált, azaz ösztönzött és/vagy használt ki saját hatalmi céljaira. Az eddigi recenziók ebből a paradigmából tekintenek a könyvre. Apor ugyanakkor explicit módon megkérdőjelezi e kritériumrendszer minden elemét. Legfontosabb újítása, hogy az antiszemitizmus helyett az ennél tágabb politikai erőszak kérdését helyezi a középpontba, vagyis nem kizárólagosan a zsidóellenes vonatkozásokkal foglalkozik. Apor társadalomtörténeti, illetve történeti antropológiai megközelítésében a kollektív erőszak a politikai cselekvés egy formája, amely sajátos, népi racionalitással rendelkezik, és mélyen SZÁZADOK 157. (2023) 2. SZÁM 400
