Századok – 2023
2023 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Murber Ibolya: Nyugat-Magyarországtól Burgenlandig, 1918-1924. Határtörténetek az első világháború után {Törő László Dávid)
TÖRTÉNETI IRODALOM a helyzetben, hogy az alárendeltje tapasztalataira alapozott döntéseket az amerikai katonai vezetéssel el tudja fogadtatni. Az említett vitatható elemek és hiányosságok ellenére Pintér Zoltán Árpád összességében olyan könyvet tett le az asztalra, amelyet jó ideig „a” Kováts Mihály monográfiaként fognak forgatni a történészek és az érdeklődő közönség. A művet szakmaiság, realitásérzék és a Kováts Mihály iránti tisztelet - de nem csodálat - hatja át. Mások, minden bizonnyal másként, más hangsúlyokkal írták volna meg Kováts Mihály életrajzát, de ezért a változatért mindenképpen köszönettel tartozunk a szerzőnek. Lévai Csaba Mürber Ibolya NYUGAT-MAGYARORSZÁGTÓL BURGENLANDIG, 1918-1924 Határtörténetek az első világháború után Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Bp. 2021. 184 oldal Mürber Ibolya a szombathelyi ELTE Savaria Egyetemi Központ egyetemi oktatója, kiemelt szakterülete pedig a 20. századi osztrák-magyar kapcsolatok története. A közelmúltban több tanulmánya és könyve is megjelent Burgenland történelmével kapcsolatban, amelyek az itt bemutatott kötet előmunkálatainak tekinthetők. A Nyugat-Magyarországtól Burgenlandig című munka valamivel rövidebb, német nyelvű változata szintén 2021-ben látott napvilágot {Grenz ziehung zwischen Ver- und Entflechtungen. Eine Entstehungsgeschichte Deutsch-Westungarns und des Burgenlandes^ Wien). Jóllehet a könyvismertetés középpontjában az újonnan megjelent könyv áll, a következőkben a két mű sajátosságait is összevetem röviden. Érdemes mindjárt a címadásokat szemügyre venni, mivel a szerzői koncepció szempontjából jelentőséggel bírnak. A német nyelvű kötetnél az Egy keletkezéstörténet jelzi, hogy Burgen land létrejöttének számos elbeszélhető történelme létezhet, amelyek közül csupán az egyiket tartja kezében az olvasó. A magyar cím ugyanezt az értelmezést (amely a történeti értelmezések sokszínűségét állítja előtérbe) a történet többes számával {határtörténetek) tükrözi. A német kötetnél a Deutsch-Westungarn (Német-Nyugatmagyarország) elnevezés a területi alapú nacionalizmusok örökségét ellensúlyozza, hiszen - mint azt a szerző jelzi a könyvében - arra utal, hogy a magyar történeti tradícióban bevett szóhasználat (Nyugat-Magyarország) elfedi a terület német vonatkozásait. A magyar nyelvű címadás viszont inkább a magyar történeti diskurzusokhoz kötődik. A két könyv eltérő borítóképei a történelmi megközelítés más-más módját jelenítik meg. A német kiadáson egy Kőszegi-hegységben állított határkőről (1922) látható egy szerző által készített fénykép, míg a magyar változaton a soproni népszavazásra buzdító plakátokat ábrázoló, korabeli fotó szerepel. Az előbbinél a történész a jelenben találkozik a múlt fennmaradt emlékével és ez a találkozás áll a fókuszban, az utóbbinál pedig a historikus és jelene háttérben maradnak, s immár a forrás kerül a középpontba. A Nyugat-Magyarországtól Burgenlandig című könyvében Mürber Ibolya alapvetően a régió létrehozásának diplomácia- és politikatörténetére koncentrál, friss szemlélettel közelítve a témához. A határtanulmányok {border studies) szemléletén kívül az „új diplomáciatörténet” {new diplomatic history) kérdésfeltevéseit is figyelembe véve, tehát a diplomácia különböző (formális és informális, állam alatti és feletti) szintjeinek kölcsönhatásait is vizsgálja, miközben transznacionális perspektíSZÁZADOK 157. (2023) 2. SZÁM 392
