Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
HANTOS-VARGA MÁRTA politikai joggyakorlás területein végrehajtandó) korlátozását.219 Balla Borisz öszszeköttetései (Gömbös Gyula, Antal István) és új munkaköre (Miniszterelnökség sajtóosztálya) miatt ez egyáltalán nem kizárt. Ahogy az sem, hogy a gömbösi sajtópolitika lényegi jegyének megfelelően a vélemény-irányítás220 ágensei lettek, s a lap oldalain — a korszakra jellemző diskurzus hangneméhez képest színvonalas vitát befogadva - vezettek fel egy a kormány számára jelentős témát. A körkérdés ötlete azonban Imrédy Bélától is származhatott. Szociálpolitikai és modernizációs elképzelései miatt a Nemzeti Bank elnökét is foglalkoztatta a zsidóság magyarországi szerepe.221 Akármint történt, az Uj Kor tehetséges fiatalokból álló, a szociális kérdésre fogékony, valamint valódi spiritualitásra áhítozó alapító gárdája gyakorta nem respektálta XIII. Leó pápa bölcs tanácsát, aki a 19. század végi agresszív közéleti viták légkörében azt kérte a katolikus közíróktól, hogy „inkább az érvek súlyával, mint az irály hevességével és keménységével diadalmaskodni iparkodjanak”.222 Az intelmet XV. Benedek pápa (1914-1922) a „nagy háború”, másként a „civilizált Európa öngyilkossága” után megismételte. Enciklikájának újraközlését & Korunk SzavuhKA dezertáló csoport 1935 elején még fontosnak tartotta. A világegyház feje 1920 nyarán többek között azt szorgalmaztatta, hogy a lapszerkesztők „írói tevékenységükben ne csak a valótlan és üres vádaskodásoktól tartózkodjanak, hanem minden sértő és erőszakos kifejezéstől is”.223 A periodikába dolgozatot/glosszát leadó személyek egy része türelmetlen, arrogáns stílusával, úgy tűnik, helytelenül értelmezte az oly csodált - 1937-ben Budapestre meghívott224 - Jacques Maritain szavait is. A zsidókérdést többször tárgyaló francia filozófus öszszetett társadalmi problémákról szólva a következőket írta: „A mi kötelességünk az, hogy mindenben a pozitívat keressük, hogy ne meghökkentésre [szó szerint letaglózásra — H.-V. MJ, hanem gyógyításra használjuk az igazságot. Metsző szellem és gyöngéd szív szükséges.”225 219 Vonyó J: Gömbös Gyula i. m. 347-349. 220 Sipos B.: Sajtó és hatalom i. m. 148. 221 Ungváry K: A Horthy-rendszer i. m. 205-210. 1937. márciusi memoranduma, amelyet pénzügyminiszterként készített, igazolja, hogy a tervezett reformokat nem általában a „tőke”, hanem a „zsidó tőke” kárára akarta végrehajtani. 222 A Cum multa (1882) enciklikát nem fordították le magyar nyelvre. Egyes részleteire hivatkoztak: Sardáy Salvany Félix: A liberalismus bűn. Égető kérdések. Esztergom 1888. 88. Más fordításban: „ne harczias, hanem tapintatos írásmódot használjanak” s „az ellent inkább az érvek erejével, mint sem szenvedélyes és szúrós írással igyekezzenek legyőzni”. M. J.: Nyílt levelek a szerkesztőhöz. Magyar Szemle 1. (1889) 16. sz. 182. 223 Egy mindig aktuális szó. Korunk Szava 5. (1935) 1. sz. 39. 224 A Vigilia és az Uj Kor alapítói meghívására érkezett a fővárosba. Cavallier József: Jacques Maritain Budapesten. Nemzeti Újság, 1937. február 7. 6. 225 Jacques Maritain: Művészet, bölcselet, Isten. Korunk Szava 3. (1933) 8. sz. 123. Ford. Possonyi László. A Maritain-idézetek forrásának helyét sohasem tüntették fel. Az adott szövegrész a filozófus 1926-ban írt munkájából való. „Notre affaire est de chercher le positif dans toutes choses, d’user le 379
