Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
ANKÉT A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL AZ UJ KOR KATOLIKUS FOLYÓIRAT HASÁBJAIN feladványra, a „választott nép” hivatására kérdeztek rá.194 Kriegs-au ezt értette meg, s e logika mentén írta válaszát. A várt „Krisztushoz térést” egészen más értelemben közelítette meg, mint a Bangha Béla közleményeiben is megjelenő hivatalos doktrína: nem az alsóbb rendűből, a meghaladottból kiinduló „felfejlődésről” szólt, hanem a saját vallásos identitás teljes megélésével kibontakozó lehetőségről. 194 A „helyettesítési elméletet” [substitutio], amely az Ószövetség népének elvettetését állítja, már a 2. században megszövegezték. Szent Ágoston (354-430) történelemteológiája mélyítette el a távolságot: a küldetését megtagadó zsidóság a Krisztus-esemény igazvoltának tanú-népe, szolga mivolta isteni büntetés, amelynek jogosságát vaksága és megátalkodottsága indokolja. Az egyház lépett Izrael helyébe. A 19. század végén az integrizmusba átforduló intranzigencia dinamizálta e régi elméletet. Ezzel szemben Bonsirven elismerte a judaizmus önértékét, s az „üdvösség közvetítő]ekém” felfogott Tóra (a Törvény), valamint a „krisztusi megváltás” tanát próbálta egy (új) teológiai rendszerben elhelyezni, amelyben a keresztény hit mintegy betetőződése, szerves folytatása az ószövetségi vallásrendszernek. 195 VonyóJ.: Gömbös Gyula i. m. 406-408. 196 Uo. 221-227., 346-347. 197 Ungváry K: A Horthy-rendszer i. m. 199.; Kovács Alajos: A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében. Bp. 1938. 198 Szigeti Endre: Nincs megállás. Uj Kor 2. (1936) 11. sz. 207. A folytatás egyértelmű: „ [...] nincs más megoldás; hódítani vagy meghalni! S ha ez a feszültség itt-ott torz elméletekben, diák-táborozások fiatalos fenyegetőzéseiben vagy az úgynevezett szélsőségekben robban ki, ezen nincs mit csodálkozni, mert elfojthatatlan erők csapnak ki belőlük”. A zsidókérdés az Uj Kor tematikájában később háttérbe szorult, de amikor előkerült, vagy a szerzők, vagy a környezet miatt figyelmet keltett. Rajniss egy 1934-től formálódó, fiatal keresztény szakemberekből álló, radikális változtatásokat követelő mozgalom, a Reformnemzedék politikusa volt.195 Néhány képviselőjük idővel a kormánypárt tagja lett. Az ankét után Szigeti Endre két írást szentelt e csoportosulásnak. A társaság célkitűzései harmonizáltak Gömbös Gyula elgondolásaival. Amint Vonyó József több helyen is kiemelte, a miniszterelnök kormányprogramja a fajvédő elvek politikába való leplezett beemeléséről árulkodott.196 A „magyarság felemelését” célzó agrár- és szociálpolitikáját a zsidóság visszaszorítására kívánta alapozni, s már 1935-ben kéziratban olvasta Kovács Alajos statisztikus, demográfus művét a trianoni ország zsidóságának foglalkozási és vagyoni adatairól.197 Szigeti bemutatásában a „megújhodott, gazdaságilag, társadalmilag átrendezett Magyarország” egyfelől a „fajszeretet” és a „szociális szeretet” egységét jeleníti meg, másfelől a polgári államot felváltó „heroikus államot” reprezentálja. A Reformnemzedék feladatát expresszíven foglalta össze: a gazdasági és pénzügyi erőforrásokat össze kell fűzni a magyar faj sorsával. „A magyar értelmiségnek meg kell telítkeznie egy belső imperializmus feszültségével, mert vagy hódítani fog, vagy elpusztul”.198 A periodika előfizetői egy visszhangot kiváltó dolgozatban már találkoztak ezzel a gondolattal. Aradi Zsolt a lap indulásakor az új mozgalmak nacionalizmusa, így az övék kapcsán is, egy dán nemzetiszocialistát idézett, aki szerint a határon túli vidékekre tekintő imperializmus helyett befelé forduló dinamikával, s a „nemzet gyökereit keresve kell 374
