Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Illésházy István, Forgách Ferenc és a jezsuiták. Megjegyzések a felségsértési per előtörténetéhez
KRUPPA TAMÁS megöljék. Amire én: távol álljon, hogy ezt elmondjam Illésházynak, különben is ez a te és a kollégiumotok ügye.”51 Az efféle hangok nyilván nemcsak a rendfőnökhöz, hanem Forgáchhoz, sőt Illésházyhoz is eljuthattak, jelezve azokat az indulatokat, amelyek a feleket egymás iránt nem is egy, hanem több párhuzamosan futó ügy miatt eltöltötték. A konfliktusok mindegyike a turóci prépostsággal kapcsolatos, és a megüresedő egyházi birtokot a jezsuita rendnek juttató uralkodói akaratra vezethető vissza. 51 Georgius Scherer Claudio levele Acquavivának. Becs, 1594. febr. 12. MAH IV. 31. 52 Lásd MNL OL MKA E 21, Benignae Resolutiones, 1599. aug., 82-84. 53 Alsószeliről és Peredről lásd ÖStA FHKA HFU, r. Nr. 71, Konv. 1601. november, föl. 148r-160r. 54 Péter K: Illésházy i. m. 154. De vessünk egy pillantást az érem másik oldalára is, ugyanis eddig csak az Illésházy által a rendnek okozott sérelmekről esett szó. Ennek illusztrálására egyetlen iratot idézek. A memóriáiét a jezsuita rend nyújtotta be 1598-ban a Magyar Kamarának. Ezzel az irattal visszajutunk az 1601. évi kiindulópontunkhoz, a birtokcseréhez, amire azért lett volna szükség, hogy megoldódjon a szentgyörgyiekkel és baziniakkal a határokat érintő régóta húzódó konfliktus. Az iratban nem Peredről, hanem két másik prépostsági birtokról, Háromszliácsról és Szélnyéről van szó. Ezekről a falvakról sem a kiadott jezsuita levelezésben, sem a kamarai levéltár fondjaiban nem találtam korábbi említést, ezért abból indultam ki, hogy ennek a két falunak a cseréje ekkor, tehát 1599-ben vetődött fel, hogy aztán évekig napirenden maradjon. Az ügy későbbi, 1601 utáni sorsáról nem rendelkezem adatokkal. A jezsuiták tehát el akarták cserélni két, Zólyom, illetve Liptó vármegyében fekvő birtokukat két Vágsellyéhez közelebbi településre, a már említett Pozsony vármegyei Alsószelire és a Nyitra vármegyében található Salgóra, vagy ha ez nem lehetséges, akkor más falvak is - például a szintén Pozsony vármegyében fekvő Sárfő is — megfeleltek volna.52 A memoriale által említett csere szempontjából megnevezett falvak mindegyike köthető Illésházyhoz. Alsószeli vagy Sárfő Szentgyörgyhöz és Bazinhoz, Salgó a surányi uradalomhoz tartozott, amelyet Illésházy nem sokkal korábban vett zálogba.53 Az irat szerint a csere most aktuális, mivel az a hír járja, hogy a két mezőváros zálogától Illésházy megválik. A nemrégen zálogba vett Surány esetében pedig a kamara más okot találhat. A cserébe felajánlott Háromszliácsot például Likavához lehetne csatolni. Mondanunk sem kell, hogy ez utóbbi is Illésházy birtoka volt, pontosabban a fele, amelyet jegyajándékként kapott második feleségétől, Pálffy Katától.54 A javaslat szerint tehát a falu a likavai uradalomhoz kerülne, mivel ahhoz tartozó birtokok veszik körül. Ugyanakkor az irat megjegyzi, hogy tulajdonképpen Likava is királyi birtok. A másik lehetőség a falu hozzácsatolása a besztercebányai bányakamarához. 331
