Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Illésházy István, Forgách Ferenc és a jezsuiták. Megjegyzések a felségsértési per előtörténetéhez
Kruppa Tamás ILLÉSHÁZY ISTVÁN, FORGÁCH FERENC ÉS A JEZSUITÁK Megjegyzések a felségsértési per előtörténetéhez* Károlyi Árpád és Makkai László tanulmányainak1 köszönhetően a Bocskaifelkelés egyik kiváltójaként számontartott Illésházy István-féle felségsértési per a legalaposabban feldolgozott témák egyike. Talán ez az oka, hogy a történetírás - az említett munkákat leszámítva - később nem foglalkozott ezzel a nagy port felvert és messzire ható következményekkel járó üggyel. Az alábbiakban ennek a szerteágazó, sokszereplős konfliktusnak néhány eddig homályban maradt elemét vizsgálom, amelyek több ponton árnyalhatják a Károlyi és Makkai nyomán kialakított összképet. 1 Károlyi Árpád: Illésházy István hűtlenségi pőre. Bp. 1883.; Makkai László: A Habsburgok és a magyar rendiség a Bocskai felkelés előestéjén. Történelmi Szemle 17. (1974) 1-2. sz. 155-182. 2 Károlyi A.: Illésházy pőre i. m. 28. A két történészt követve tehát úgy látjuk, hogy Illésházy kegyvesztettségének hátterében leginkább az uralkodóval, II. Rudolffal Szentgyörgy és Bazin mezővárosok ügyében kialakult konfliktusa húzódott meg, amely hozzájárult a felkelés kirobbanásához. Az említett mezővárosok királyi birtokok, lakói királyi jobbágyok voltak; ám a per kirobbanásának idején a két település évtizedek óta zálogban állt. Illésházy Pálffy Kata kezével örökölte meg a két zálogbirtokot, és mint később kiderült, velük a konfliktust is. Pálffy Kata első férje, Krusich János 1575-ben vette zálogba a nevezett mezővárosokat Miksa királytól. A zálogidőt többször meghosszabbították, legutóbb 1581-ben — Krusich 1580-ban bekövetkezett halála után - további 20 évre, amelynek határideje 1601. január 29-én járt le. Illésházy érthető módon ki akarta tölteni a zálogba vétel időtartamát, amelyet nyilván meg is akart hosszabbítani. A király azonban a határidő letelte előtt meg kívánta szüntetni a zálogügyletet, aminek Illésházy ellenállt, minden fórumot felhasználva igaza érvényesítése érdekében. 1599 szeptembere előtt hivatalosan is tiltakozott, pontosabban ellenszegült a királyi akaratnak, amely súlyos következményekkel járt, Károlyit idézve: „e tagadó válasznál kezdődik Illésházy tragoediája”.2 Károlyi az iratot sajnos nem találta meg, megjegyzi azonban, hogy a vádak közt nem is említik ezt a levelet. Emiatt feltételezte, hogy a döntő mozzanatot az Illésházy elleni támadásban nem is a levél, hanem * A tanulmány az ELKH-PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport támogatásával az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája keretében készült. 319 SZÁZADOK 157. (2023) 2. SZÁM
