Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: A váradi Szent László királyról elnevezett társaskáptalan megalapítása
A VÁRAD I SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYRÓL ELNEVEZETT TÁRSAS KÁPTALAN MEGALAPÍTÁSA Bihar megyéből Debreceni Pál, Keresztúri Lőrinc, Székelyhídi György és Újfalui András jutott javadalomhoz. A szomszédos megyék egyikéből nyerte el stallumát Dési Imre (Belső-Szolnok megye), Tasnádi Máté és Hatvani Pál (Közép-Szolnok megye), Nagynyúli (Nagynyulasi) Simon (Kolozs megye), Berceli Elek és Szigeti István (Szabolcs megye), valamint Gencsi Benedek (Szatmár megye). Távolabbról szerzett kanonokságot Borsodi Ferenc és Mezőkövesdi András (Borsod megye), Ungvári Sebestyén (Ung megye), Szegedi Ferenc (Csongrád megye), Kanizsai Osvát és Mégyi Márton (Csanád megye), Eperjesi Péter (Arad vagy Zaránd megye) és Temesvári Bálint (Ternes megye). Még messzebbről érkezett - legalábbis neve alapján ítélve - (Szalma)tercsi Péter (Nógrád megye), Pakosi Gergely (Tolna megye), Pécsi János (Baranya megye) és Szerémújlaki János (Szerém megye). A társaskáptalan vezetőjére a vizsgált éveknek (1497-1526) éppen a feléből (1497-1501, 1504-1510, 1515, 1520 és 1526) van adatunk, ez idő alatt öt személy nevét tartották fenn az oklevelek. Szegedi Benedekről és Mihályról már esett szó, rajtuk kívül egy-egy alkalommal szerepel még Désházi István (1515), illetve Imre (1520), valamint Kálmándi Ambrus (1526-1535). Az utóbbi kettőről nevükön túl nem tudunk semmit, az előbbi azonban jól ismert szereplője a kornak. Az 1500-as évek közepétől előbb a topuszkói apátság (1507), majd az esztergomi érsek jövedelmeinek kormányzójaként (1512—1522), illetve diósgyőri várnagyként és borsodi ispánként (1510), továbbá erdélyi alsókamara ispánként (1510) tűnik fel." Noha világi ember volt, időről időre — fizetésképpen — egyházi javadalmakat is elnyert, így az esztergom-szentgyörgyi prépostságot (1521), majd a knini püspöki (1523) címet.100 E sorba tökéletesen illik váradi prépostsága 1515- ben. A jövendő kutatás feladata azonban meghatározni azt, hogy a címet kinek köszönhetően nyerte el, és mennyi ideig viselte: a felsorolt javadalmai ugyanis előbb Szálkái László püspökhöz, majd Bakóc Tamás érsekhez kötik pályáját, míg 1515-ben, mint láttuk, Perényi Ferenc volt a váradi püspök, illetve helyette apja, Imre nádor a püspökség kormányzója.101 99 Archontológia 1458-1526. I. 86.; Egyházi arch. 1440-1526. 31.; Draskóczy I.: Magyarországi kősó i. m. 368. 26. jegyzet. 100 Egyházi arch. 1440-1526. 31., 77. 101 Uo. 113. 102 A statútumokban konkrétan csak a Békés megyéből és a Kiskörösköz kerületből származó tizednegyedet említik, a további, a váradelőhegyi társaskáptalan által birtokolt javakra lásd Bunyitay V: A váradi püspökség i. m. II. 214. 103 Az alábbiakban csak azokat a testületeket veszem számba, amelyek létszámára rendelkezünk forrásos adatokkal. Összefoglalóan elmondható a testületről, hogy létszáma és birtokai nagysága102 alapján - összehangban alapításának okaival - a magyarországi társaskáptalanok között a középmezőny alsó részébe tartozott.103 A legnagyobbak a fe302
