Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
O RD ASI ÁGNES valamint a zimonyi Schwarz Ármin és fia társvállalkozókkal a kikötő kibővítésére és a Delta területének feltöltésére.81 Ezek az építkezések az egész korszakban zajlottak, és a fiumei kormányzó, valamint a horvát bán még 1918 szeptemberében is a kikötő, valamint a Delta bővítéseiről tárgyalt.82 81 Gonda. B.: A magyar tengerészet i. m. 60. 82 La Bilancia, 1918. augusztus 25. 28. 83 MNL OL K 228 67. d. 88451/1893. 2. t. (25717. a. sz.). Paradox, hogy a tárházak és a vágányok is nagy területet igényeltek, ezért egymást akadályozó „riválisok” lettek. 84MNLOL K228 40. d. 75746/1894. 2. t. (75746. a. sz.); MNL OL K228 70. d. 1895. 57520/1889. 3. t. (57520. a. sz.); Gonda B.: A magyar tengerészet i. m. 58-59. 85 Edvi Illés Sándor: A magyar királyi államvasutak és az üzemükben levő helyi érdekű vasutak áruforgalmi viszonyai II. Bp. 1896. 566. 86 A páholyt 1915-ig Arthur Steinacker nagymester vezette, aki a Kőolajfinomító- és a Rizsfinomítógyár mellett a Fiumei Építő Rt. igazgatóságában is helyet foglalt, valamint a fiumei faexport iránt nagy érdeklődést tanúsító Magyar Általános Hitelbankhoz tartozó Fiumei Hitelbank (és jogelődje) igazgatói posztját is betöltötte. Steinacker ezáltal 1899-ben a Fatermelő Rt. megalakításában is részt vett. 87 A Magyar Szent Korona országai területén üzemben levő távbeszélő-hálózatok előfizetőinek betűrendes névsora 1913. december. Bp. 1913. 88 Idézi Bartulovic, Z: Pravno-Povijestni i. m.; Ivan Mario Samanic: Susacka Brajda i Brajdica. Rijeka 1995. 69-70.; Radmila Matejcic. Kako citati Grad. Rijeka 2007. 328-331. A Delta értékét emelte, hogy nemcsak méreteiben gyarapodott, hanem berendezettségében is, gyorsan nőtt a rajta létesített, egyre jobb minőségű, változatos funkciójú objektumok száma. Egyre több vágány és raktár is létesült,83 1893-ban pedig befejeződött a hozzá csatolt Baross Gábor-fakikötő kiépítése, ami már az 1888-as évek terveiben is kiemelt célként fogalmazódott meg. A terület és a fakikötő közötti vasúti és közúti összeköttetést modern forgóhidak biztosították.84 A Delta feltöltése kifizetődő beruházásnak bizonyult. Már a századfordulón,85 de különösen a világháború előestéjén számos fiumei és susaki - többnyire, de nem kizárólagosan a faüzletben érdekelt - vállalkozó költöztette árukészletét a területre. így Raimondo L. Bacié, Giovanni Minach, Francesco Padoani, Josip Premrou. Sokuk neve a Kereskedelmi és Iparkamara, a Rappresentanza, de még a Sirius szabadkőműves páholy taglistáiban is szerepel.86 A felsorolt vállalkozásokon túl természetesen olyan országos, sőt birodalmi érdekeltséggel rendelkező társaságok is megjelentek itt, mint a Neuberger Bódog és fia, a Societá dei Legnami d’Ungheria e Slavonia desposito Gairard, vagy éppen a Heller és Pollak. 87 A Deltával ellentétben a Brajdica egyértelműen Horvátország integráns részét képezte. A terület a Recina bal partján, a folyó irányával megegyezően délre, a tengerpartig nyúlt el, és rajta a kezdetektől szőlőt műveltek. Erre utal a neve is, ami magyarul (kis) lugast jelent. A Brajdicát két különálló rész alkotta: a tengerhez közelebb eső „nagy” vagy „alsó”, valamint az északibb fekvésű „kis” vagy „felső” Brajda.88 Bizonyára ez utóbbi kicsinyítőképzős, becézett alakját használták a 19. század második harmadától az egész területre. A megkülönböztetésre azért is szükség 21
