Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
O RD ASI ÁGNES 1880-as években Zichy Ágost kormányzó, 1897 novemberében Perczel Dezső belügyminiszter, majd 1908-ban Riccardo Zanella parlamenti képviselő, a fiumei Autonóm Párt vezére is Horvát-Szlavónországokhoz (Susakhoz) tartozó területnek ismerte el.69 A források tanúsága szerint azonban egyes hon- és városatyáktól a közjogi terjeszkedés szándéka sem állt távol. 69 MNL OL K26 873. cs. 1910. XXVII. t. 18762/1897. (3283. a. sz.); Képviselőházi Napló (a továbbiakban: KN), 1906. XX. kötet. 340. országos ülés. 1908. június 5. 22. 70 MNL OLZ 1525 555. d. 153693/1904. XVIII. 188. t. (11573/1905. i. sz.). 71 Zeljko Bartulovic: Pravno-Povijestni polozaj rijecke luké. 985. ( https://bit.ly/3Ev3GEn , letöltés 2022. aug. 6.) 72 MNL OLZ 1525 555. d. 153693/1904. XVIII. 188. t. (11573/1905. i. sz.). 73 MNLOLK26 873. cs. 1910. 4478/1905. (81. a. sz.); MNLOLK26 873. cs. 1910. 776/1907. (776. a. sz.) XXVII. t. A közjogi kérdéstől való tartózkodás mögött az a józan megfontolás húzódott, hogy a Deltával kapcsolatos dilemmák aktualizálhatták volna a kikötőváros állami hovatartozása körüli vitát, amit az 1883—1884. évi horvátországi tüntetéseket követően a magyar és a horvát kormányok, valamint a fiumei kormányzók egyaránt el akartak kerülni. Ezért a konfliktusok elharapózását megelőzendő, számos alkalommal leszögezték, hogy az „országos határok rendezése csakis törvényhozási úton eszközölhető”.70 A tapasztalat szerint a Fiumével kapcsolatos kérdésekben a törvényhozás útjai könnyen tévútra vagy sötét sikátorokba vezethettek. Ám ez az óvatosság sem a magyar, sem a horvát, sem a fiumei érdekelteket nem tartotta vissza attól, hogy ne ragaszkodjanak a saját igazukhoz, a Delta feletti (vélt vagy valós) jogaikhoz, valamint hogy ne vádolják meg a másik felet a közjogi kérdések felbolygatásával. Horvát részről elsősorban Erazmo Barcié, fiumei és susaki patrícius neve említhető, aki 1895-ben a horvát száborban kelt ki a fiumei és magyar határkoncepciók ellen. Kijelentette, hogy a Recina eredeti ágyát, a „Holt Csatornát” kell a határnak tekinteni. így tehát sem Trsat, sem a Delta nem lehetnek a „corpus separatum” részei, ezért ott nem lehet érvényes a magyar jogrend.71 Barcié véleménye később sem változott. Pár évvel később Trsat—Susak község jogügyi képviselőjeként azért tagadta meg a Deltáról a fiumei vágóhídig tervezett vasúti iparvágány létesítése céljából megtartott bejárási jegyzőkönyv aláírását, mert azt a Deltán magyarul vették fel. Szerinte a magyar és fiumei részről kiküldött szakértők ezzel törvénysértést követtek el, mert az 1868. évi törvény értelmében a jegyzőkönyveket mindig a tanácskozásoknak helyet adó terület hivatalos nyelvén kell vezetni. Tekintve — vélekedett Barcié —, hogy Horvátország határa nem a Recina új medrének közepéig, hanem a „Holt Csatornáig” terjed, a Deltán készült jegyzőkönyv nyelve kizárólag a horvát lehet.72 Erre az álláspontra helyezkedtek a horvát bánok, így Khuen-Héderváry Károly, majd Teodor Pejacevié is.73 19
