Századok – 2023
2023 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csapody Tamás: Jehova tanúi és a nyilas terror Nyugat-Dunántúlon. Egyéni sorsok a nagykanizsai internálótábortól a körmendi kivégzésig
CSAPODY TAMÁS hadbíróságra szállították őket, majd a zalaegerszegi 72., onnan pedig a körmendi 27. bevonulási központba. Akárcsak Lakatos Henrik esetében, felettük is a M. kir. szombathelyi 3. honvéd kerületi parancsnokság bírósága ítélkezett, annak Körmenden kihelyezett hadbírósága által. A halálos ítéleteket a Körmenden állomásozó, M. kir. kassai VIII. honvéd kerületi parancsnokság hajtotta végre.73 Az ítéleteket szökésért, katonai szolgálatra való be nem vonulásért szabták ki. A Jehova tanúi hűtlenség74 vádjával kerültek hadbíróság elé, amely vádpont feltehetőleg végig megmaradt, és ez adott jogi alapot a halálbüntetés kiszabására. A hűtlenség törvényi tényállását ugyanis olyan tágan határozták meg, hogy a bíróság szinte bármilyen magatartást annak minősíthetett.75 (Elsősorban az állam elleni és a honvédelem érdekeit sértő bűncselekmények körében.) Az elfogott Jehova tanúi pedig vallási meggyőződésüknél fogva semmilyen katonai vonatkozású szolgálatot, tevékenységet, munkát nem voltak hajlandók ellátni vagy elvégezni. Részben ezért is kerültek a nagykanizsai internálótáborba. A razziák során történt elfogásuk után sem voltak hajlandók tankcsapda vagy katonai repülőtér építésére. Mindezek teljes mértékben megalapozták a hűtlenség bűncselekményének elkövetését, és jogi alapot szolgáltattak a halálbüntetés kiszabására. A katonaszökevények, a szökött munkaszolgálatosok esetében minden bizonnyal ugyanez volt a helyzet. 73 M. kir. kassai VIII. hadtest (Kassa, majd Miskolc) A M. kir. honvéd törvényszéknek nem maradtak fenn Körmendre vonatkozó dokumentumai. A vizsgált időszakból (1945) egyáltalán nincsenek források a HM HIM HL-ben. 74 1930. évi III. te. a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről. 59. §. Magyar Törvénytár, 1930. évi törvényezikkek. Bp. 1931. 1-103. §. 81-116. 75 Takó Dalma: A Honvéd Vezérkar Főnökének különbírósága. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle 6. (2018) l.sz. 97-120. 76 Komjáthy Kálmán (Körmend, 1929. dec. 29. - Körmend, 2016. ápr. 12.) körmendi festőmester, amatőr helytörténész, néprajzkutató. Komjáthy Kálmánnal több alkalommal beszéltem telefonon (2015. márc. 17. és 24., 2015. ápr. 1. és 20.). Ezek és a tanulmányban idézett írásai alapján úgy gondolom, hogy egyetlen Jehova tanú kivégzésénél sem volt jelen. (A feljegyzések a szerző tulajdonában.) 77 Komjáthy Kálmán: Visszatekintés 72 év után, 1929-2001. Körmend 2001. 31.; Uö: Végtisztesség 57 év után. Körmendi Figyelő, 2002. március 29. 13. Komjáthy szerint az egykori Hodossy-féle nagy trafik előtt, Farkas József szerint az országzászlótól keletre, a kastély északi épületsorának sarkán állt a bitófa. Farkas szerint az akasztófán tábla lógott, ezzel a felirattal: „Ide kerül minden hazaáruló!” Kivégzések Körmenden két kivégzési helyről számolnak be a források. A városközpontban történt nyilvános kivégzésnek semmilyen emléke nem maradt volna fenn, ha Komjáthy Kálmán nem emlékezett volna meg róla.76 O szemtanúként és körmendi helytörténészként többször is beszámolt erről.77 A valóság azonban minden bizonnyal az, hogy a ténylegesen felállított bitófára senkit sem akasztottak 169
