Századok – 2023

2023 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csapody Tamás: Jehova tanúi és a nyilas terror Nyugat-Dunántúlon. Egyéni sorsok a nagykanizsai internálótábortól a körmendi kivégzésig

CSAPODY TAMÁS dolgozott lovászként. A királyhelmeci szolgabíró 1940. augusztus 10-ére magá­hoz hívatta a környéken élő Jehova tanúit. Szabó bűne a leventeszolgálat meg­tagadása vagy a tiltott hitterjesztés (a „házankénti munka”) lehetett.34 Szabó Bertalant a szolgabíró végül - nyolc hittársával együtt - internálta. A férfi csak a fogva tartása alatt keresztelkedett meg és lett hivatalosan is a JTE tagja. A csend­őrök láncra fűzve kísérték őt és hittársait a perbenyiki vasútállomásra, ahonnan 1940. augusztus 13-án a kistarcsai internálótáborba vitték őket. Innen 1941 má­jusában többedmagával — előttünk ismeretlen okból — átszállították a nagykani­zsai internálótáborba.35 Ezekben az években a Szabó család minden egyes tagja a büntetését töltötte valahol.36 A család semjéni háza ezért sokáig üresen állt, és a benne lévő ingóságok nagy része eltűnt.37 34 A leventeszolgálat megtagadásáról lásd Ifj. Szabó Ferencné, szül. Tóth Jolán közlése. Mostbacher Já ­nos kutató telefoninterjúja. 2015. jún. 9. (A feljegyzés a kutató tulajdonában.) A hitterjesztés lehetősé­gei Deák Zoltán elmondása alapján kerültek lejegyzésre. Lásd Sz. n.: Az 1946 előtti keresztényüldözés néhány megnyilvánulása. H. n. 1996. nov. 15. MJTEA Él-0011. 1. 35 Deák Albert visszaemlékezése. H. é. n. MJTEA Él-0009. 1-2. 36 Szabó Bertalan édesanyja, id. Szabó Ferencné, szül. G. Tóth Zsófia a budapesti Margit körúti fog­házban nyolc hónapot raboskodott, édesapja, id. Szabó Ferenc fölműves és Bertalannál egy évvel idő­sebb fivére, ifj. Szabó Ferenc (Láca, 1919. nov. 14. - Semjén, 1981. jún. 11.) földműves a kistarcsai internálótáborba került 1943-ban. 37 Ifj. Szabó Ferencné, szül. Tóth Jolán közlése. Mostbacher János kutató telefoninterjúja. 2015. jún. 9. (A feljegyzés a kutató tulajdonában.) 38 Szabó Bertalanná, szül. Máté Zsuzsa varrónő, üzemvezető közlése. Telefoninterjú, 2015. máj. 9. (A feljegyzés a szerző tulajdonában.) Máté Zsuzsa id. Szabó Ferenc unokájának, ifj. Szabó Ferenc fiá­nak, Szabó Bertalannak volt a felesége. Szabó Bertalan csaknem három és fél évig volt a nagykanizsai internáló tábor foglya. A táborban ismerte meg a Tiszaújváros közelében lévő Polgár községből származó Jehova tanúja Daragó Annát, aki menyasszonyjelöltje lett.38 (Szabó bú­csúlevelében Ancusként tett róla említést.) Daragó Anna, akit szüleivel együtt vittek az internáló táborba, már otthon volt, amikor választottját kivégezték. A háború befejezése után értesült a történtekről és felkereste Szabó Bertalan szü­leit Semj énben. Zsondor János Tasolyán született 1924-ben, a mai szlovák—ukrán határ szlo­vák oldalán fekvő, néhány száz lelket számláló kis faluban. A településen már 1920 előtt is nagyrészt szlovákok laktak. Zsondor a hétköznapokban a szlovák nyelvet használta, de mivel édesanyja magyar volt, így feltételezhetően ő is be­szélte a nyelvet. (Búcsúlevelét szlovákul írta.) A Zsondor család női ága — édes­anyja és két lánytestvére - tagja volt a JTE-nak, míg édesapja és két fiú testvére nem. A honvédelmi törvény által bevezetett „kivételes hatalom” adta szigorú kö­rülmények között a család vallási megoszlásának súlyos következményei lettek. A törvény ugyanis előírta, hogy a leventeköteles személy apjának gondoskodnia 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom