Századok – 2023
2023 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Gulyás László Szabolcs: A Swarcz-ügy. Perlogisztika és perköltségek Magyarországon a középkor végén
GULYÁS LÁSZLÓ SZABOLCS A per első szakaszában csak vászon szerepelt, bő 20 forint értékben, amelyet összesen négy alkalommal a város előkelő polgárai (Cipszer Pál, Thanner István és Stock Miklós) juttattak el a nádornak, amikor vele tárgyaltak. A második szakaszban érthető módon a legátus volt az ajándékok legfőbb címzettje, aki összesen 5 forint 20 dénár értékben kapott vásznat, de 1490-ben, amikor az ügy már súlyosbodott, egy 1 márka ezüsttartalmú kelyhet is átadtak neki 8 forint értékben. Hozzá megint csak előkelő polgárok és tanácsnokok vitték el ezeket (Mager György, Cipszer Pál, valamint a királyválasztás miatt Budán tartózkodó polgárok). A tárnokmesterrel is igen bőkezűek voltak, cserébe pedig azt várták, hogy saját hatásköre alá vonja majd az ügyet. Ezt a kívánságukat 8 forint értékű vászonnal nyomatékosították. A szepesi prépostnak viszont már elegendőnek tartottak 50 dénár értékű halat vinni, a kihallgatást lefolytató kassai plébános és prédikátorok pedig 60 dénár értékben kapták ugyanezt. 1494-ben Kassára 4 ezüstkanalat vitt Tamás familiáris 5 forint értékben, valamint 1 forint 75 dénár értékű vásznat. 1494 novemberében, amikor az ex communicatio után Egerben próbálták meg érdekeiket érvényesíteni, Kunschner Máté szűcs Lengyelországból 6 forintért hozott 4 darab ajándékba szánt süveget, de további sorsukról nem tudunk. Egyértelmű viszont, hogy vásznat több alkalommal vittek Egerbe is, összesen 6 forint 25 dénár értékben, és halat is küldtek 1,05 forintért 1495 júliusában. Kaptak ezen kívül még ajándékot: Darholcz Pál szepesi kapitány (nem részletezték, hogy mit adtak át neki, de az ára 0,36 forint volt), a Kispalugyaiak (0,57 forint értékű vászon), az Eperjesen kihallgatást lefolytató személyek (0,6 forint értékű hal). Trencsénben a kiközösített Cipszer Pál a halála előtt nem sokkal a nádorral tárgyalt, ahol 3 forint 50 dénár értékű ajándék vászonnal próbálta előmozdítani az ügyet. A reprezentációval kapcsolatos polgári gondolkodásmód kiviláglik Richwalti János római útjának precíz előkészületei kapcsán is. A bártfaiak azt akarták, hogy követeik megfelelő módon képviseljék érdekeiket, és ennek során még a külsőségekre is gondoltak. Még el sem dőlt, hogy ki indul el a városba, amikor már 1,32 forint értékű bécsi (betcziensis) posztót vettek azoknak, akik útra kelnek majd, amihez 1 forint 50 dénár értékű mechlisch posztót is beszereztek. Utóbbiból a végül az erre a feladatra kijelölt Richwalti Jánosnak 40 dénár költségen útra való ruhát készíttettek, de egy lábvértet is vásároltak a számára az utazáshoz fél forintért. Nyilvánvalóan az volt a céljuk, hogy Rómában a küldöttük az ügy fontosságához méltó jó benyomást keltsen majd. A fent részletezett kiadások mellett még számos apróbb költség is terhelte a bártfaiakat a per folyamán. 1490-ben például bírságra kellett kifizetniük egy forintot, 1494 decemberében az Egerben tartózkodó Mager György és Paulhenzel Jeromos sajtot vett fél forintért, ugyanekkor fizették ki a Krakkóból hozott ruhanemű után a harmincadot is. Ezek azonban csak ritkán szerepelnek részletesen a perköltségjegyzékben. 141
