Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
O RD ASI ÁGNES ismertebb fiumei városatya, aki már az 1800-as évek elején nagy mennyiségű tölgyfaexportot bonyolított le angol partnereivel, a helyi közélet egyik legtevékenyebb alakja, Andrea Lodovico Adamich volt, Fiume „városépítő” podestájának (polgármesterének), Giovanni Ciottának a nagyapja.31 A fa nemcsak használati, de forgalmi, piaci értékkel is rendelkezett, értékesítése így többszörös haszonnal kecsegtetett.32 Mindez különösen igaznak bizonyult az adott történelmi pillanatban, amikor a modernizálódó Angliát a napóleoni háborúk hatásai mellett a konstans fahiány következményei is sújtották. Adamich példáját mások is követték, egyre többen keresték fel fával megrakott hajóikkal a külföldi kikötőket. Adamich a készleteit már akkoriban Károlyvárosból szerezte be, és a kelet-adriai partvidéket és szigeteket is végigutazta, hogy a Balkánról fát szerezzen. Nem véletlen az sem, hogy határozottan fellépett a tölgyfa-kivitelben kulcsszerepet játszó Ludovika (Lujza)-út és a vasút kiépítésének érdekében is.33 31 Ervin Dubrovic: Andrea Lodovico Adamich cittadino europeo. Rijeka 2019.; Ress I.: Kapcsolatok és keresztárak i. m. 29-61. 32 Oroszi Sándor: A dualizmus kori fakereskedelem, különös tekintettel Erdélyre. Erdészettörténeti Közlemények 78. (2009) 5-266.; Erdősi E: Trieszt-Fiume i. m. 308-317. A fa tömege és fajsúlya a fa értékének csak a töredékét adta. 33 Gergely András: Egy gazdaságpolitikai alternatíva a reformkorban. Bp. 1982. 17-18.; Ress L: Kapcsolatok és keresztutak i. m. 35-36. Adamich 1825-ben megjelentetett Észrevételek című röpiratában Sopron és Zágráb közt kívánt vasutat létrehozni, amivel elsősorban nem az országos, hanem a helyi és a közös birodalmi érdekeket tartotta szem előtt. 34 Curkovic-Major E — Kiss Gy: Fiume és környéke i. m. 107-108. 35 Eszik Veronika: A magyar-horvát tengermellék mint nemzetiesített táj. Adalék az intézményesülő földrajztudomány és a nemzetépítés kapcsolatához. Korall 62. szám (2015) 75-96. 36 Drzavni arhiv u Rijeci (a továbbiakban: DAR ) JU 5 Kormányzósági iratok. Elnöki iratok (a továbbiakban: JU 5) 148. d. 94/1885.; DAR JU 5. 154. d. 437/1886.; DAR JU 5. 162. d. 368/1888.; DARJU5. 211. d. 1040/1897. 37 Befásítás fiumei területen. Magyar Tengerpart, 1902. március 22. 3. Mindazonáltal Adamich puhatolózásait az indokolta, hogy a Karszt vidékének sűrű erdeit a 19. század közepére kopár sziklák látványa váltotta fel. Fiume környékének elkarsztosodása már a rómaiak alatt megkezdődött, de valóban problematikussá csak a 19. századra vált, az intenzív fakitermelés következtében. Ezt támasztja alá az 1845-ben a Fiumébe utazó Diósy Márton naplóbejegyzése is: „Mondják, hogy egy századdal ezelőtt a vidék is termékenyebb volt, de a nyerészkedő ember megfosztá a hegyormokat zöld koszorúitól, s kaput nyitott a romboló elemnek, melly fájdalom az erdők folytonos pusztításával nőttön nő, az egész környéket lakhatatlan sivataggá teszi.”34 Eszik Veronika kutatásaiból ismert, hogy bár az 1860-as és 1870-es években is történtek intézkedések a Karszt fásítására és erodálásának lassítására, a hatóságok csak mérsékelten tudtak javítani a helyzeten.35 Korabeli kormányzósági jelentések,36 leírások37 természetföldrajzi és florisztikai tanulmányok sora tárgyalta a problémát. Matisz János fiumei főgimnáziumi 13
