Századok – 2023
2023 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Gulyás László Szabolcs: A Swarcz-ügy. Perlogisztika és perköltségek Magyarországon a középkor végén
A SWARCZ-ÜGY A hosszasan húzódó viszály önmagában nem tekinthető kuriózumnak, hiszen a középkori Magyarországon számos, hasonló nagyságrendű és jelentőségű birtok- és egyéb típusú perről van ismeretünk. Ami a Swarcz-ügyet ezek közül egyértelműen kiemeli, az a szinte páratlan dokumentáltsága. A korabeli perekre nézve a forrásanyag a legtöbb esetben általában perjogi vonatkozású, s így meglehetősen egyoldalú. Főleg parancslevelek, jelentések és más, hasonló témájú oklevelek (perhalasztó, peráttevő, perbehívó, ügyvédvalló stb.) számolnak csak be ezekről az ügyekről. Szinte soha sem maradnak fenn azonban a „belső használatú” dokumentumok (feljegyzések, ügyvédi utasítások, a perszervezéssel összefüggően folytatott levelezés, stb.). Ennek az az oka, hogy mivel jogi vonatkozásuk, de főleg jogbiztosító szerepük nem volt, tartósabb megőrzésük sem tűnt indokoltnak, ezért ezeket általában az idő múltával kiselejtezték. A fent említett forrásszűke alól csupán néhány kivételesen jól dokumentálható — főleg egyházi — per jelent kivételt. Ilyen volt például a pozsonyi prépost és káptalan között az 1420-as évek első felében zajló monumentális és bonyolult per,37 vagy az esztergomi székeskáptalannak a pécsváradi apátsággal az 1450-es és 1460-as években folytatott sasadi tizedpere.38 Összességében úgy tűnik, hogy általában csak akkor maradt fenn részletesebb iratanyag, ha a résztvevők egyházi intézmények voltak. 37 C. Tóth Norbert—Lakatos Bálint—Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején. Bp. 2014. különösen: 93-162. 38 Bónis György: A sasadi tizedper közjegyzői a XV. század derekán. Levéltári Közlemények 42. (1971) 103-113.; C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században. II. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája”. (Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 8.) Bp. 2015. A bártfai üggyel kapcsolatosan sokkal jobbak a lehetőségeink, mint a legtöbb, világi résztvevők által folytatott per esetén, hiszen a bártfaiak szisztematikusan összegyűjtötték a perfolyam tíz éve alatt keletkezett szinte valamennyi dokumentumot, csaknem minden iratnak megszerezve a másolatát és olykor az eredetijét is. Másrészt a városi levéltárak anyagának jól ismert gazdagsága és sokrétűsége említhető meg, ugyanis köztudott, hogy a városok gyakran jogbiztosító erővel nem rendelkező és csak rövidtávú jelentőséggel bíró dokumentumokat is előszeretettel megőriztek. Az oklevelek egy része a hagyományos peranyag körébe tartozik (parancslevelek, idézőlevelek, idézési jelentések, ügyvédvalló levelek, ítéletlevelek, excommunicatiós oklevelek, fellebbezések). Mindezt remekül kiegészíti az a nagyszámú latin, olykor német nyelvű missilis, amely a bártfaiaknak az ügyben folytatott intenzív levelezéséről árulkodik. A levelezőpartnerek köre a nádortól kezdve a környékbeli városok polgárain át egészen a különböző egyházi fórumokig terjedt. 120
