Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Róka Enikő: Az értékhalmozás csendes évtizedei. A Fővárosi Képtár története, 1959–1989
KL ÉRTÉKHALMOZÁS CSENDES ÉVTIZEDEI kérdéssel is, konzultálva olyan intézményekkel, mint a Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és az ELTE Művészettörténeti Tanszéke”.129 129 BTM RA M. M-298-84. A Budapesti Történeti Múzeum 1983. évi munkaterve, 9-10. (Kiemelés az eredetiben.) 130 K Végh K.: A Budapesti Történeti Múzeum i. m. 149. 131 R. Gy. [Rózsa Gyula]: A művészet temploma. A Temp-rom-tér kiállítóhelyiség Kiscellben. Népszabadság, 1988. november 2. 7.; Nagy Zoltán: Temp-rom-tér. Művészet 30. (1989) 3. sz. 4-5. A konzultációs lista szigorúnak tűnhet, ha nem tudnánk, hogy az ELTE Művészettörténeti Tanszékének vezetője az a Németh Lajos volt, aki hosszú évek óta támogatta a gyűjteményi muzeológusok munkáját, az említett intézményeket pedig olyan művészettörténészek vezették (a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója ekkor Hárs Éva volt, a Magyar Nemzeti Galéria új igazgatója pedig 1982-től Bereczky Loránd), akiktől távolt állt az 1950-es évekre jellemző, gyűjteményeket radikálisan átstrukturáló szándék. A Fővárosi Képtárat érintő felügyeleti kritika valójában egy szélesebb, az egész BTM-re vonatkozó problémakörbe illeszkedett. A múzeum történetét feldolgozó Végh Katalin meglátása szerint a felügyeleti vizsgálat elrendelésének valódi oka a múzeum működési problémáinak feltárásával az intézmény igazgatójának, Horváth Miklósnak a nyugdíjba kényszerítése lehetett.130 Bár a muzeológusok aggodalmai a gyűjtemény jövőjét illetően nem voltak teljesen alaptalanok, igazi politikai szándék az irányok átszabására vagy az anyag elvitelére nem fogalmazódott meg a későbbiekben sem, és a következő évek munkaterveiből expressis verbis eltűnt a gyűjtemény legitimitását érintő kétség. Kiscellben megszaporodott a képzőművészeti tárlatok száma, s ezek közül kiemelkedett az 1988-ban megrendezett Temp-rom-tér című kiállítás. A Kiscelli Múzeum rossz állapotban lévő, romos templomának monumentális terében a gyűjtemény 1945 utáni anyagából egy reprezentatív válogatást láthatott a szakma és a közönség. Ez a kiállítás elsöprő sikert aratott, és fontos eredményeket is hozott: a főváros — felismerve a benne rejlő egyedülálló lehetőségeket — vállalta a templom képzőművészeti kiállítási és rendezvényekre alkalmas térré történő átalakításának költségeit.131 Ezzel egy másfél évtizede dédelgetett álom vált valóra, hiszen először 1975-ben merült fel a Fővárosi Galéria létrehozásával kapcsolatban ez a megoldás. A másik döntő lépés Budapest Főváros Tanácsa 1989. február 10-én tartott ülésén született, ahol külön napirendi pontban tárgyalták a képtár ügyét, mert „[...] elérkezettnek látszik az idő, hogy az 1953-ban megszüntetett Fővárosi Képtár funkcióját visszaállítsa a főváros. A »Fővárosi Képtár« elnevezéssel szándékosan utaltak Budapest Főváros Tanácsa 1933—1953 közötti képzőművészeti mecénási tevékenységekre (sic!), melynek eredményeként a Károlyi Palotában ugyanezzel az elnevezéssel volt kiállítva két évtizeden keresztül a kortárs képzőművészetet 1168
