Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
BARÁTH KATALIN Milyen hasznuk származhatott az MTK részvényeseinek a részvényjegyzésből azon túl, hogy a szakosztályaik működését végre egy helyen, a klub saját otthonában biztosíthatták és szemlélhették? Mindenekelőtt a jegyekhez, helyekhez és páholyokhoz való hozzájutás, amit az alapító okirat már egy részvény jegyzésétől ígért nekik. A kevésbé nyilvánvaló haszonvételek föltérképezéséért vessünk egy pillantást a pálya 1912. május 31-ei, FTC elleni avatómeccsét a Hungária úton l:0-ra nyerő MTK alapítóira és nagyrészvényeseire. Az MTK nagyrészvényesei Míg az FTC részvénytársaság-alapítói (azaz akiknek az aláírása a részvénykönyv elején mintegy reklámként szerepelt) csaknem negyvenen voltak, köztük ügyvédek, építőiparban érdekeltek, gyárosok és közhivatalnokok, az MTK-éi mindössze nyolcán. A részvénykönyv aláírási ívei elé illesztett alapítási tervezetben szereplő aláírásuk rendjében, a nevük melletti minősítéssel ők alkották e csoportot: Brüll Alfréd (VI. Andrássy út 9.; az MTK elnöke és fővárosi bizottsági tag — a részvényeslistán már „magánzóként” szerepelt a legtöbb, 100 darab jegyzett részvénynyel), Dr. Vázsonyi Vilmos (VI. Teréz krt. 24/a, ügyvéd, országgyűlési képviselő — nem jegyzett részvényt), Heteés Antal (V. Erzsébet tér 13., ügyvéd, székesfővárosi bizottsági tag - 20 darab jegyzett részvény), Röser Alfréd Edvin (VI. Aradi u. 10., az MTK alelnöke, kereskedelmi iskolai igazgató — nem jegyzett részvényt), Gara Arthur (VII. József krt. 31/b, bankigazgató — 10 darab jegyzett részvény), Rosenberg Emil (VIII. Szentkirályi u. 16., az MTK alelnöke, gyógyszerész — 20 darab jegyzett részvény), Dr. Schreyer Jenő (V. Perczel Mór u. 1., ügyvéd, a Kereskedelmi Csarnok titkára - 10 darab jegyzett részvény), Kohner Jenő (VI. Bajza u. 34/c, földbirtokos - „túljegyzés” indokkal56 törölve a részvénykönyv listájáról). 56 Az ő részvényjegyzésére végül valószínűleg nem volt szükség, hiszen az összes kibocsátott részvény elkelt. Az alapítók tehát elsősorban a gazdasági szféra képviselői, miközben azért volt közük a városi vagy országos politikához. Különösen Vázsonyi Vilmosnak, Terézváros országgyűlési képviselőjének, a Demokrata Párt vezetőjének. Brüll MTK- elnök baráti viszonyt ápolt a Vázsonyi-családdal, talán így vette rá a részvényt nem jegyző Vázsonyit az aláírásra, esetleg Vázsonyi maga akarta a liberális városi polgárság körében jól csengő nevével ösztönözni a potenciális adakozókat. De az is lehet, hogy épp fordítva: az MTK egyre jobban csengő nevével akarta Vázsonyi növelni a szavazótáborát. Az FTC stadiontörténetétől eltérően az MTK részvénytársaságát ugyanakkor csak Vázsonyi köti össze az országos politikával, aki az alapításon túl később nem vitt semmiféle további szerepet a stadionépítésben. 1135
