Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
STADIONOK KÖZADAKOZÁSBÓL A stadionépítést rendszerint dinamikus népességnövekedés előzte meg a városokban, majd ugyanott a 19. század végén a modern sportok elterjedése. A labdarúgás a 20. század első évtizedében fokozatosan növelte népszerűségét, maga mögé utasítva a kerékpározást, rögbit vagy atlétikát mind a résztvevők, mind a nézők számát tekintve. Az áttörés — a földes—homokos pályák sebtiben ácsolt fa lelátóinak kezdetlegességéből eredő balesetek nyomán - több országban is közvetlenül az első világháború előtt következett be, a mérkőzésekre alkalmanként több tízezres nézőtömeg beáramlásával vagy akár gátolhatatlan beözönlésével. A döntéshozók ekkor kényszerültek rá, hogy megoldást keressenek a stadionkérdésre. Kik voltak ezek a döntéshozók? Mint egyebütt, a 20. század elejének holland nagyvárosaiban is a futball provokálta ki a stadionépítést, holott ott is, mint másutt, nem ez volt az egyedül kultivált sport. (Ahogy majd a stadionokban sem csak a labdarúgás eseményeinek biztosítanak helyet.) Amszterdam város vezetői, akik a polgáraikra nézve sérelmesnek találták a pályahiányt és ezzel összefüggésben a helyi csapatok sikertelenségét, hiába ajánlották föl, hogy ha bizonyos öszszeget sikerül a kluboknak összegyűjteniük, ugyanakkora summával kiegészítik, az 1908-1909-es próbálkozások eredménytelenül zárultak. 1911-ben azonban itt is bekövetkezett az áttörés. Pontosabban az összetörés, mégpedig a lelátóké az angol amatőrökkel vívott válogatott meccs alatt. A stadiont a következő évben egyharmad-kétharmad arányban városi közpénzből és magántőkéből építették meg, 25 évre átengedett városi területen. Valamivel később, 1915-ben az ország futballéletét huzamosan uraló rotterdami Sparta számára is könnyedén sikerült 125 ezer gulden összegű magántőkét gyűjteni a pályához.11 11 Nicholas Piercey: Constructing Grounds: Spatial Change in Rotterdam and Amsterdam. In: Uő: Four Histories about Early Dutch Football, 1910-1920. London 2016. 33-71. A befektetők mindkét esetben a város vezetését meghatározó személyek voltak, a pénzügyi, kereskedelmi, ipari és politikai élet ismert alakjai, akik - hálózatot alkotva - számos helyi illetékességű testületben ültek egymás mellett. A patrónusi szerep életmódjuk és társadalmi rangjuk részét képezte, így a pályaépítés támogatása csak egy volt számos emberbaráti feladatuk közül. Ilyen módon ők a társadalmi vállalkozók körébe sorolhatók, azon belül viszont egyszerre részesülhettek közvetett és közvetlen haszonban. Mert bár a részvénykibocsátó egyértelművé tette a támogatók számára, hogy a stadionépítés távlati célja a város felvirágoztatása, a nagyobb összeggel vagy idejekorán befektetők meghatározott számú ingyenjegyet is kaptak. Ez a modell a két hazai példa közül a hasonló kompenzációs rendszert fölajánló MTK-éra hasonlít inkább, ámbár az FTC részvényesei között is akadt, aki hiányolta a jó helyre szóló részvényesi szabadjegyet. 1120
