Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
STADIONOK KÖZADAKOZÁSBÓL Azt is észrevehettük, hogy Vamplew a sportvállalkozó természetrajzában fontos szerepet tulajdonít az aktivitásnak, a (történeti) ágenciának. Hozzá hasonlóan a sport és a közgazdaságtan kapcsolatát vizsgáló Stefan Szymansk is a személyes választás lehetőségét, az önkéntesség és az autonómiára törekvés mozzanatait emeli ki a modern sport fejlődéstörténetében. Hangsúlyozza, hogy ezek az értékek születésétől fogva a modern sport koncepciójának középpontjában álltak és állnak ma is,7 minthogy a modern, azaz az általánosan elfogadott szabályok szerint és testületi keretek között űzött sport a 19. századi Nagy-Britannia civil kezdeményezéseiből, klubalapítási lázából sarjadt ki. Mind e mögött az információk és a javak megosztásának vágya a hajtóerő. Esetünkben annak a belátása, hogy egy közösség egyszerűen könnyebben és olcsóbban juthat hozzá a kikapcsolódás és a játék lehetőségeihez (például egy sportpályához), mint ha tagjai egyénenként próbálkoznának. 7 Stefan Szymansk: Economists and Sport History. Journal of Sport History 37. (2010) 1. sz. 71-82. 8 Uo. 79. Ilyen előzmények után természetes, hogy Angliában kevéssé tekintették haszonszerzési manővernek az 1888-tól 1910-ig tartó időszakot, amikor harminchat profi futballklub alakult át üzleti, azon belül korlátolt felelősségű társasággá. Példájukat — ugyancsak Angliában — 1922-ig további negyvenegy egyesület követte. A klubgazdaság-történet e fordulatát az indokolta, hogy pénzre volt szükség a stadionok építéséhez, és megszerzésének felelősségét nem viselhette csupán a klubvezetés. A részvényeket hagyományosan széles kör birtokolta, és a társulatiság e szellemével összhangban az egyesületi szabályzatok erősen korlátozták az osztalékfizetést vagy az igazgató kiemelt bérezését, kitartóan szembeszállva az időnként fölmerülő ellentétes szándékokkal. Az angol csapatok jelentős része csaknem egy évszázadon át az ekkor, tehát a 20. század elején megszerzett területén és/vagy stadionjában maradt, valamint a részvény társaságok pénzügyi szabályzata sem módosult sokáig. Uj, jóval haszonközpontúbb korszak a Tottenham Hotspur és a Manchester United tőzsdei bevezetésével kezdődött (1982 és 1991), amelyek nyomába csak 1995 és 1997 között húsz angol klub lépett.8 Az új tulajdonosok azóta jócskán megtapasztalhatták, hogy a sportvállalkozás nem mindig jövedelmező üzlet, legalábbis nem a közvetlen, monetáris haszonszerzés értelmében. Azért sem, mert közösségi beágyazottsága miatt a sportegyesület eladása egy cégre nézve igencsak nagy közvetett és közvetlen veszteségekkel járhat. Összegezve a fönti megfontolásokat, megelőlegezhetjük a következtetést, miszerint a Ferencvárosi Torna Club és a Magyar Testgyakorlók Köre pályarészvényeseinek jelentős hányada — Vamplew meghatározása alapján — olyan sportvállalkozónak tekinthető, aki a stadiontól mint sportterméktől valamilyen, jellemzően 1118
