Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
Barath Katalin STADIONOK KÖZADAKOZÁSBÓL A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909-1912 Ha vetünk egy pillantást Pest 1908-ban kiadott térképére, azonnal észrevesszük a ma is jól ismert koncentrikus félgyűrűket: Kiskörút, Nagykörút. Azt is érzékeljük, hogy a Nagykör úttól kifelé haladva változik a térképi táj. Az Orczy úton túl már nem a lakóépületek uralkodnak a 20. század elején: ez a temetők, ipartelepek, kórházak, laktanyák, valamint a megállíthatatlanul szövődő indusztriális pókháló, a vasút egyszerre idegen, ijesztő és humánumát vesztett vidéke - nemcsak az egykorú szemlélő, de még a 21. század nagyvárosi csatangolója, a posztmodern flâneur számára is, hiszen a hajdanvolt kültelki táj máig sokat őriz születési ideje arculatából. A millióssá duzzadt nagyvárost átkaroló, sajátosan heterogén határvidék közepébe vágott ösvényt a harmadik félgyűrű: a Hungária körút. A Hungária a századfordulós metropolisz peremének főutcája. A Dunától és az ágas-bogas ferencvárosi rendezőpályaudvartól vezeti utazóját a polgári belkerületekbe nem illő, jellegzetesen határvidéki intézmények (a Ferenc József laktanya, a Népliget, a Ganz-gépgyár, a MÁV-főműhely, két tüzérségi és egy lovassági laktanya, a Köztemető, a hosszan nyújtózó lóversenytér, a Vakok Intézete, a Tébolyda, a Lipótvárosi pályaudvar) mellett, hogy egy likőr- és egy árpagyöngygyár között az újpesti rakpartban enyésszen el. E határhelyzetből természetesen következik, hogy a 20. század elején a Hungária körút lesz a modern magyar sportpályák, röviden szólva a stadionok otthona is. A „proto-stadion”, a Millenáris, ahová az ezredévi ünnepélyek megálmodói nem futballmeccseket, hanem középkori lovagtornát és kerékpárversenyeket terveztek, maga is a Hungária vonzáskörében épült. A lóversenypálya mögötti, nyolcezres nézőterű Millenáris ugyanakkor már az avatását követő évben az első hazai futballmérkőzések otthonává lett, a lóversenypálya terébe pedig roppant gyorsasággal emelt stadionok tolakodtak, amelyek ma is meghatározzák a városképet. A labdarúgás és vele a stadionok vonzereje tehát legyűrte a lóversenyét, és ostrom alá vette a pesti határvidéket. A Millenáris-pálya után másfél évtizeddel a Ferencvárosi Torna Club (FTC) költözött a Hungária—Üllői-kereszteződésbe. Egy évre rá pedig a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) nyitotta meg sporttelepe kapuit az FTC-pálya és a Millenáris közt szinte félúton. A sportpályák e sorát nevezhetjük századelős stadiontengelynek is, olyan térképződménynek, amely születése óta jelentős hatást gyakorol a szűkebb és tágabb környezetére, úgy is, mint a sport- és a nemzeti emlékezet helye. 1115 SZÁZADOK 157. (2023) 6. SZÁM
