Századok – 2023

2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Szalisznyó Lilla: A Nemzeti Színház és a jótékonyság különböző formái a 19. században

A NEMZETI SZÍNHÁZ ÉS A JÓTÉKONYSÁG KÜLÖNBÖZŐ FORMÁI A 19. SZÁZADBAN összeszedetné ’ s saját költségin csínnal párult legnagyobb takarékossággal, hogy olcsósága miatt annál többen szerezhessék meg, egy kötetben kiadatná ’ s levon ­ván a’ kiadási költségeket legalább a’ tiszta haszon’ egy részét az élő szülőknek adatni kegyes volna; a’ pesti magyar szinigazgatóság pedig legalább egyszer ját­­szatandó mindenik darabja’ tiszta jövedelmének felét.” Horváth Döme állítása szerint a felhívást követően Nagy Ignác, aki 1839-ben megjelentette a Bánk bánt az által szerkesztett Szinmütár című könyvsorozat első kötetében, 40 forintot kül­dött a családnak.62 A Nemzeti Színház igazgatósága nem lépett ilyen gyorsan, valószínűleg azért, mert a Bánk bán 1840-ben még nem volt a repertoár szer­ves része. A darabot Egressy Gábor jutalomjátékaként ugyan már 1839. március 13-án bemutatták, de mint a műsorlexikonból kiderül, rendszeresen csak 1845. november l-jétől játszották. Novemberben még négyszer ismételték, a jótékony­sági előadásnak kitűzött napon, 1845. november 29-én volt a hatodik előadása.63 A Pesti Divatlap teljes sikerről számolt be, miközben a nézőszámról és a bevételről számot adó pénzszedői napló korántsem mutat kimagasló érdeklődést az előadás iránt: „Nem kevés érdeket gerjesztett a mai előadás, egyrészről a jótékony czél, más részről a tetemes szerepváltoztatás miatt. Mi az első körülményt illeti: ez este igazán meghazudtoltuk jótékonyságtól didergő fővárosi természetünket, mert a nézőhelyek csaknem mindenik osztályzata tökéletesen be volt töltve, mondhat­nám zsúfolva.”64 A 2034 eladásra kínált jegyből ténylegesen mindössze 997 kelt el, foghíjasak voltak a földszinten, az első és második emeleten elhelyezkedő pá­holyok, félig telt meg a 700 fő befogadására alkalmas karzat, a 700-ból 295 jegy kelt el a földszinti álló- és ülőhelyekre (padok),65 s szinte üres volt a második eme­letnek szintén álló- és ülőhelyeket kínáló hátsó része. Az arisztokrácia, valamint a közép- és nagypolgárság a nézőszámnak egyharmadát adta, a 161 földszinti zártszék mind elkelt, az összesen 41 első- és másodrangú páholyból 22-t adtak el, a 74 második emeleti zártszékből pedig 65-öt. Ezek összesen 518 váltó forintot hoztak, ami több mint a fele volt a 944 váltóforint 14 krajcáros bruttó bevétel­nek.66 A színházvezetés nagyvonalúságát mutatja, hogy a családnak nem a tiszta 62 Horváth Döme: Katona József életrajza. In: Katona József: Bánk bán. A szerző életrajzával kiadta Hor­váth Döme. Kecskemét 1856. XIV. 63 A Nemzeti Színház műsora 1837. VIII. 22-től 1941. VI. 21-ig I —III. Összeáll. Hajdú Algernon László. Előszó Haraszti Emil. Bp. 1944. I. 27. 64 Regélő Pesti Divatlap 2. (1845) 36. sz. 1223. 65 1 845-ben a nézőteret átépítették, s ennek következtében a földszinti álló- és ülőhelyek (padok) szá­ma a korábbi 900-ról 700-ra csökkent. Kerényi E: A Nemzeti Színház közönsége i. m. 429. 66 OSZK SzT, Nemzeti Színház kötetes iratok. Pénzszedői napló 590. 54. föl. v. 1845-ben a földszinti és első emeleti páholyok 10, a második emeleti páholyok 8 váltóforintba, a földszinti zártszékek 1 vál­tóforint 30 krajcárba, a második emeleti zártszékek 1 váltóforintba kerültek. 1086

Next

/
Oldalképek
Tartalom