Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
A VÁROSSZERKEZET ÉS VÁROSKÉP ÁTALAKULÁSA PÉCSETT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A két világháború között felértékelődött a túrázás, a természetjárás szerepe, ami a tengerpart és a hegyek elvesztésével átalakuló nyaralási és utazási szokásoknak volt a következménye. Az 1891-ben alakult Mecsek Egyesület turistautak, pihenők, kilátók építésével igyekezett a filoxéra következtében jelentőségét vesztő szőlőművelés helyett új lehetőségeket keresni a hegy hasznosítására.115 Az egyesület fennállásának 40. évfordulójára Visy Zoltán tervei alapján megépült a dömörkapui turistaház. A város az idegenforgalmat egy modern mecseki szálloda megépítésével igyekezett fellendíteni. A lapos tetejű hasáb merev geometriáját enyhén hajló homlokzattal oldó, déli teraszos Üdülőszálló a korszak egyik legkiválóbb hotelépülete lett.116 A Lauber-Nyír-Nendtvich tervei alapján felépült szállodában forgatták a korszak egyik népszerű vígjátékát, a Hotel Kikelet című filmet (1937). A sportlétesítmények közül a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club tornacsarnokát (terv: Hoffmann László, 1937-1939), a balokányi városi strandfürdőt117 és a Pius Gimnázium sporttelepét kell kiemelnünk. A testkép változásában nagy szerepet játszó strandolás hívei a Balokány mellett a Hullámfürdőben is hódolhattak kedvtelésüknek. 115 B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története I. (1891-1916). In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 36. Pécs 1992. 133-148. 116 PamerN: Magyar építészet i. m. 185-190. 117 WK: Városi strandfürdő Pécsen. Tér és Forma 6. (1933) 10. sz. 313-318. 118 Beluszky Pál: Magyarország városhálózata 1900-ban. In: Tér-Idő-Társadalom. Huszonegy tanulmány Enyedi Györgynek. Szerk. Tóth József. Pécs 1990. 99. Hasonlóan a dualizmus időszakához, a két világháború között is számos új középületet emeltek Pécsett. Lényeges különbség azonban, hogy míg a Monarchia idején az igazgatási, szociális és katonai intézményeket Pécsre telepítő állam volt az egyik legnagyobb építtető, az állami beavatkozás pedig a városfejlesztés egyik kulcsfontosságú tényezőjének számított,118 addig a világháború után sokkal inkább a város és a pécsi vállalkozások, egyesületek, valamint az egyház építkezett. Ráadásul az új középületek már nem a belvárosban, hanem a külvárosokban épültek fel. Lakóházak A pécsi lakóházakról elsősorban épületstatisztikai adatok alapján igyekszünk képet adni. A számok nemcsak a két világháború közötti tendenciák megrajzolására alkalmasak, de ahhoz is támpontot nyújtanak, hogy Pécs eredményeit ne önmagukban, hanem más törvényhatósági jogú (röviden thj.) városokkal öszszehasonlítva értelmezhessük. Az elemzés egzaktságát megkérdőjelezi, hogy az 1920-as népszámlálás adatsorai kevésbé tekinthetők hitelesnek. Mivel azonban 104
