Századok – 2023
2023 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Jankó Ferenc: Burgenland földrajzi felfedezése. Tudomány, geopolitika és identitás a két világháború között (Murber Ibolya)
TÖRTÉNETI IRODALOM Jankó Ferenc BURGENLAND FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSE Tudomány, geopolitika és identitás a két világháború között (A vidék vonzásában 2.) Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Bp. 2021. 366 oldal A tudomány magyar művelői közül viszonylag kevesen foglalkoznak tudománytörténet-írással. Ennek egyik oka lehet, hogy már önmagában is komoly kihívás a 20. században akadémiai diszciplínává váló tudománytörténet multidiszciplináris megközelítése. Ennek tudatában még inkább örömteli, hogy a magyar historiográfia Jankó Ferenc geográfusnak köszönhetően egy újabb, jelentős tudománytörténeti munkával gazdagodott. A Történettudományi Intézet által indított A vidék vonzásában sorozatban megjelent monográfia Burgenland földrajzi felfedezését követi végig annak teljes komplexitásában. A mű azért is különleges, mert egy száz éve már nem Magyarországhoz tartozó régió földrajzi identitástörténetét ismerhetjük meg általa. A műfajában is unikális munkát igazán izgalmassá a szerző több tudományterületet érintő jártasságának és a régióról szerzett személyes tapasztalatainak szerencsés egyvelege teszi. A monográfia eredményesen ötvözi a tematikai rekonstrukciót és a történeti-kronológiai megközelítést. Ezek segítségével tárja fel a 20. századi Burgenland-narratívákat és azok történeti-logikai összefüggéseit. A könyvben az olvasó számtalan, mára az ismeretlenség homályába veszett tudós és tudományos-ismeretterjesztő tevékenységet folytató szereplő nevével találkozhat. Esetenként még a korszakban és a régió történetében otthonosan mozgó olvasó is elveszve érezheti magát, amikor az ismeretlenül csengő nevek között igyekszik kiigazodni. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a munka egyik erőssége éppen ez a szereplő-központú megközelítés, amely akár Burgenland egy jövőbeli tudománytörténeti lexikonjának gerincét is adhatja. Elsősorban geográfusok, történészek, tanárok és - mai szóval élve - hobbi helytörténészek tevékenységét ismerhetjük meg. A névkavalkád könnyebb emészthetősége érdekében ugyanakkor talán szerencsésebb lett volna a kötetben említett szereplők életrajzát és munkásságát vizuálisan - akár a lexikonok szócikkeihez hasonló módon - is kiemelni. Burgenland történetének és földrajzának kutatása egyidős a legfiatalabb osztrák tartomány létével, és természetszerűen vannak időszakok, amikor a tudományos érdeklődés megélénkül e régió iránt. Ez történt a 100 éves évforduló kapcsán is, amikor számos publikáció, kiállítás és konferencia foglalkozott az első világháborút követő eseményekkel, valamint a tartomány létrejöttével. Kevés kivételtől eltekintve az aktuális osztrák és magyar narratívák éppannyira különböznek egymástól, mint ahogy a megelőző száz esztendő olvasatai is egymásnak szöges ellentétei voltak. Az osztrák oldal elsősorban a területátadás jogosságának bizonyítására és Burgenland tartománnyá válásának történetére fókuszált, míg a magyar nézőpontot a trianoni trauma és veszteségélmény dominálta. A most recenzeált munka ezzel szemben azt mutatja be, hogy milyennek látták Burgenlandot a mindenkori földrajzi tudás létrehozói. A szerző intenciója szerint a könyv célja a múlt egy kiválasztott szeletének megismerése, amely saját bevallása szerint egy empirikus-pozitivista tudományképre épül. Ennek érdekében Jankó szinte könyvtárnyi mennyiségű írott forrást tárt fel. A könyveket, folyóiratokat és reklámcélokat szolgáló brosúrákat elsősorban történeti diskurzuselemzéssel bírta szóra. Módszerei között fontos szerepet kapott még a mentalitás- és eszmetörténet, a történeti demográfia és a modern térinformatika is. A szerző a földrajzi tudás létrehozásának folyamatát kronológiai sorrendben, politikatörténeti fordulópontok mentén mutatja be. A munka további erőssége a mondanivaló képi alátámasztása és vizualizálása, ugyanis a monográfia olvasása közben 46 ábra, SZÁZADOK 157. (2023) 5. SZÁM 1028
