Századok – 2023
2023 / 5. szám - KRÓNIKA - Hermann István – Toma Katalin: Budapest történeti monográfia
HERMANN ISTVÁN - TOMA KATALIN Budapest története I-V. Főszerk. Gerevich László. Bp. 1973-1980.5 5 Budapest története I-V: I. kötet: Nagy Tibor- Györffy György - Gerevich László: Budapest története az őskortól az Árpád-kor végéig. Szerk. Gerevich László. Bp. 1975.; II. kötet: KubinyiAndrás — Gerevich László — Fekete Lajos — Nagy Lajos-. Budapest története a későbbi középkorban és a hódoltság idején. Szerk. Gerevich László - Kosáry Domokos. Bp. 1975.; III. kötet: Nagy Lajos — Bónis György: Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Szerk. Kosáry Domokos. Bp. 1975.; IV. kötet: Spira György — Vörös Károly: Budapest története a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. Szerk. Vörös Károly. Bp. 1978.; V. kötet: Gerelyes Ede - Horváth Miklós — Lackó Miklós — Nagy Lajos — Preisich Gábor - Szekeres József- Tarjányi Sándor: Budapest története a forradalmak korától a felszabadulásig. Szerk. Horváth Miklós. Bp. 1980. AVI. kötetről lásd Beszámoló a VI. kötet munkálatairól: BFL XXIII. 113.d Budapest Fővárosi Tanács VB Művelődésügyi Főosztály (1971-ig Oktatási Osztály és Népművelési Osztály) iratai, Közművelődéssel kapcsolatos iratok, 142. kisdoboz. A Fővárosi Tanács által szervezett és közreadott, az Akadémiai Kiadó közreműködésével kivitelezett monumentális munka első három kötete a városegyesítés 100. évfordulóján jelent meg. A sorozat mintegy húsz évi előkészítő munka eredménye, mely kiváló történészek sorát foglalkoztatta szerzőként vagy alapkutatások, előtanulmányok végzőiként. Az első négy kötet - a sorozat 1918-ig terjedő része - igen magas tudományos színvonalat képvisel. A két világháború közötti időszakot tárgyaló V. kötet a feltárás mélységében, megalapozottságában ezektől messze elmarad, és erősen tükrözi a tárgyalt korszakról akkor uralkodó ideologikus szemléletet. Tervezték a város 1945 utáni történetével foglalkozó VI. kötet elkészítését is — ez Budapest Főváros Levéltára feladata lett volna —, azonban ez a rendszerváltásig nem készült és - az akkori feltételek mellett - a kívánatos színvonalon nem is készülhetett volna el. Az első négy kötet a szakemberek számára ma is jól használható kézikönyvként szolgál, de anyagát tekintve lényegében az 1970-es évek elejének kutatási helyzetét tükrözi. Terjedelménél és tárgyalásmódjánál fogva pedig kevéssé alkalmas arra, hogy a szakmai körökön túl a városlakóknak, diákoknak, pedagógusoknak is kedvelt és rendszeresen forgatott olvasmánya legyen. A 150. évfordulóhoz közeledve a monográfia elkészítésének terve Budapest Főváros Levéltára kezdeményezésére első alkalommal 2014-ben került napirendre. A vállalkozáshoz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Budapesti Történeti Múzeum, valamint az MTA Történettudományi Intézete is csatlakozott. Az akkori vízió a centenárium alkalmából elindított várostörténethez hasonló, ugyanakkor feszesebb szerkezetű, három kötetesre tervezett tudományos munka elkészítését tartalmazta, amelyet egy egykötetes, angol nyelvű összefoglaló egészített volna ki. A tervezet ekkor, bár elvi tetszésnyilvánítás mellett, a fenntartó részről hivatalos válasz nélkül maradt, azonban voltak olyan részei, amelyek megvalósultak: az alapkutatásokhoz nélkülözhetetlen levéltári iratanyag-feltárások (digitalizálás, adatbázisépítések), a kétévenként megrendezésre kerülő nemzetközi várostörténeti konferenciák, illetve a középtávú könyvkiadási koncepció, amely úgy épült fel, hogy az elkészítendő monografikus igényű kiadványok és 1015
