Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
PILKHOFFER MÓNIKA város kevés építkezésének sorában említhető a Nagy Lajos Gimnázium északi bővítménye. A kereskedelmi középiskola Rét utcai épületét csak az 1950-es években fejezték be. Az 1920-as évek második felének iskolaépítései révén a város alsó- és középfokú oktatásának feltételeit az 1930-as évekre sikerült normalizálni. Az 1920-as évek végén már egyetemi beruházásra is sor került. A legsürgetőbb feladat a diákok és a tanárok lakókörülményeinek javítása volt, ezért elsőként egy fiúkollégiumot, majd egy új tanári lakóházat építettek. Az 1929 őszén átadott Szent Mór Kollégium megvalósítását a város, illetve előkelő egyházi és világi személyek és testületek (Zichy Gyula és utóda, Virág Ferenc pécsi püspökök, a pécsi székeskáptalan, a veszprémi püspök, Apponyi Albert, Kornfeld Móric földbirtokos) alapítványai biztosították, de a költségekhez az egyetem tanárai közül is többen hozzájárultak - fizetésük egy részének felajánlásával. Mindez az egyetem nehéz helyzetét is jelzi. Míg ugyanis az állam 1924-1931 között a szegedi egyetem infrastrukturális fejlesztésére 10 308,4 millió, a debreceni egyetem továbbépítésére pedig 6 219,3 millió pengőt költött, addig a pécsi egyetem építkezéseire mindössze 1 560,1 milliót fordított. Utóbbi összegből 961,7 millió pengőt az 1924-1926 között zajló épület-átalakításokra, 598,4 milliót pedig az Erzsébet Tudományegyetem negyedik karának, a Sopronban működő evangélikus hittudományi kar új épületének 1929-ben megkezdett építésére fordítottak.101 Ez azt jelenti, hogy az 1920-as évek második felében a kormányzat egyáltalán nem támogatta az Erzsébet Tudományegyetem pécsi építkezéseit. Ennek több oka is volt, amelyek közül legismertebb talán az, hogy a kultuszminiszter Szeged országgyűlési képviselőjeként a kulturális decentralizáció jegyében megvalósuló egyetemfejlesztést „az alföldi kultúra emelése” szempontjából is fontosnak tartotta, ráadásul Debrecen és Szeged - Péccsel ellentétben - a költségek felét is elő tudta teremteni.102 Amíg Szegeden és Debrecenben campusok épültek, addig Pécsett az egyetem intézetei és klinikái a város területén szétszórva helyezkedtek el. Az állami támogatás hiányában Pécs önerőből volt kénytelen a rendkívül nehéz gazdasági helyzetben és az egyetem megcsonkításának újból jelentkező veszélye mellett intézményét fejleszteni. 101 Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája. Bp. 2000. 159. 102 Klebelsberg kultuszminiszter a pécsi egyetemi építkezések szüneteltetéséről. Dunántúl, 1928. december 13. 1. 103 X.: A pécsi egyetem fejlesztése. A jogi kar építkezései. Dunántúl, 1932. május 26. 4. 104 A négy darab öt- és 12 négyszobás lakást magába foglaló, art deco stílusú épület Kőszeghy Gyula tervei alapján épült a Szent Mór kollégiumtól délkeletre fekvő saroktelken. Az új tanári lakóház felépítése tette lehetővé, hogy az oktatók korábbi lakhelye, a Béke-palota - az eredeti elképzeléseknek megfelelően - Nagy Lajos Kollégiumként működhessen, az Egyetem utcai elemi iskolát pedig visszakaphassa A város vezetői az 1920-as évek végére nemcsak azt ismerték fel, hogy a pécsi egyetem a másik két vidéki egyetemhez képest egyre inkább lemarad, hanem azt is, hogy „nincs lehorgonyozva és nincs a városhoz nőve az az egyetem, amelynek nincsenek külön saját épületei”.103 Az új tanári lakóház átadása (1931)104 után 101
