Századok – 2022
2022 / 4. szám - KRÓNIKA - Beszámoló az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára rendezett konferenciáról (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Bp. 2022. április 22.) Orsós Julianna
KRÓNIKA BESZÁMOLÓ AZ ARANYBULLA KIADÁSÁNAK 800. ÉVFORDULÓJÁRA RENDEZETT KONFERENCIÁRÓL (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Bp. 2022. április 22.) Az évfordulók mindig kiváló apropót jelentenek, hogy egy-egy téma vagy korszak szakértői számot adjanak újabb eredményeikről, illetve megvitassanak esetleg válasz nélkül maradt kérdéseket. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) ilyen alkalmat teremtett április végén, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára emlékezve. A vendéglátók a különböző nézőpontok és részkérdések kiegyensúlyozott megjelenését célként szem előtt tartva ezúttal is törekedtek arra, hogy a hazai tudományos műhelyek képviselőinek minél szélesebb köre tanácskozzon a zsúfolásig telt, Bécsi kapu téri rendezvény teremben. A meghívott előadók sorában tehát egyetemek, kutatócsoportok és levéltárak munkatársai egyaránt szerepeltek. Az eseményt az MNL részéről Szabó Csaba főigazgató távollétében Czetz Balázs megyei főigazgató-helyettes nyitotta meg. Köszöntőbeszédében méltatta munkatársai szervezőmunkáját és kifejezte az esemény létrejötte feletti örömét, majd megemlékezett Érszegi Géza tanulmányáról és forrásközléséről, amely az Aranybulla kiadásának 750. évfordulójára, a Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. számában jelent meg. Beszéde végén megkérte a jelenlévőket, hogy egy perc néma csenddel adózzanak a nemrég elhunyt kutató emlékének. A magyar kormány képviseletében Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára az egészséges nemzeti identitás fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy a magyar jogállamiság az Aranybullához hasonló mérföldköveit identitásképzőnek, zsinórmértéknek tartja. A megnyitó beszédeket Rácz György PhD, az MNL OL tudományos igazgató-helyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) docense zárta rövid köszöntőjével. Rácz György egyik hallgatójának kérdését idézte, amely az Aranybulla eredeti példányainak fenn(nem)maradására vonatkozott, valamint arról is beszélt, hogyan sikerült előállítani az Országgyűlési Múzeummal együttműködésben egy rekonstrukciós példányt. Az első szekciót Szovák Kornél DSc, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) Moravcsik Gyula Intézetének igazgatója, a PPKE docense nyitotta, aki előadásában az 1222. évi szövegről és a későbbi másolatok és megerősítések szöveghagyományáról beszélt. Elmondta, hogy a 13. századból négy oklevélről tudunk, amelyek aranybulla nevet kaptak 835 SZÁZADOK 1^6. (2022) 4. SZÁM