Századok – 2022
2022 / 6. szám - ARANYBULLA - UTÓÉLET VÁLTOZÓ MEGKÖZELÍTÉSEKKEL (17-20. SZÁZAD) - Törő László Dávid: Aranybulla-értelmezések a két világháború közötti magyar történetírásban
ARANYBULLA-ÉRTELMEZÉSEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN állami célokra felhasználni. II. András egyénisége erre nem volt alkalmas.”69 A birtokadományozások révén meggyengült hatalom felett rendelkező király rákényszerült az Aranybulla kiadására. Eckhart azonban hangsúlyozta, hogy itt nem egy rendi alkotmányról vagy a király jogainak sikeres korlátozásáról volt szó, és a kiváltságlevelet elsősorban társadalomtörténetileg tartotta lényegesnek. Az Aranybulla jelentősége szerinte „nem abban rejlik, hogy vele kezdődik a rendi alkotmány, mert erről még csaknem két évszázadon át nem lehet szó, hanem, hogy akkor ismerte el a király olyan társadalmi osztály fennállását [a serviensekét - T. L. DJ, amelynek a maga részéről sem megsérthető jogai vannak.”70 Az ellenállási jog Eckhart szerint részben a hűbéres gondolatkörből, részben pedig abból az egyházi felfogásból eredt, amely lehetővé tette az igazságtalan királlyal szembeni fellépést. Az azonban szerinte már nem állapítható meg, hogy a hatás konkrétan melyik ország alkotmányából származik, mivel ezek az eszmék akkoriban az általános „korszellem” részei voltak.71 Eckhart szemléletmódjának jelentőségét, újító törekvéseit különösen akkor értékelhetjük, ha szemügyre vesszük a tárgyban folytatott vitáit is. Ezek közül három olyat mutatok be, amelyek jól illusztrálják az Aranybulla történetéről alkotott elbeszélések különbözőségét. 69 Uo. 28. 70 Uo. 29. 71 Uo. 32. 72 Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmány jellegzetes közjogi iránya? Reflexiók Eckhart Ferenc: „Jog és alkotmánytörténet” című dolgozatára. Pécs 1931. 19-20. Három vita a kiváltságlevélről Eckhart 1931-es tanulmányára válaszul számos közjogász ragadott tollat, és vette védelmébe a Szent Korona-tant, valamint a közjogi magyar géniusz nacionalista gyökerű tézisét. Ezek az Eckhart álláspontjával szemben megfogalmazott szövegek is igazolják, hogy az Aranybulla a közjogászok többsége számára nem történetiségében volt érdekes, és csupán annyiban volt jelentősége, amennyiben tükrözte az ezeréves, változatlan közjogi magyar felfogást. Molnár Kálmán szerint például a bulla a magyar alkotmány ezeréves fejlődésének „egyik szembetűnő lánczszemét képezi”, benne pedig a vérszerződés Anonymus által leírt pontjai ismétlődnek meg.72 Az ellenállási jog szerinte nem egy adott történelmi korszak terméke, hanem az örök magyar lélek alkotóeleme. „A magyar nép vérmérséklete és szabadságszeretete mellett az ellenállási jog nem hiányozhatott a magyarság jogi meggyőződéséből.” Hiába törölték el törvényes úton a 1132
