Századok – 2022
2022 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - Mihalik Béla Vilmos: Mattyasovszky László kancellári kinevezése (1695—1696)
MIHALIK BÉLA VILMOS Temnensis püspöki címre 1687-ben, míg Hevenesi szólt a nemrég bekövetkezett kancellárrá jelöléséről.56 Azt követően, hogy a kánoni kivizsgálás anyagát elküldték Rómába, megindult az eljárás római szakasza.57 Április 11-én Francesco del Giudice spanyol koronabíboros referálta a konzisztórium előtt a nyitrai kinevezést, ezzel megtörtént a szentszéki megerősítés első lépése, a prekonizáció. Mattyasovszky László pápai megerősítése a nyitrai püspökségre végül a június 18-ai konzisztóriumon történt meg.58 56 Mattyasovszky kánoni kivizsgálásának iratanyaga: AAV Arch. Concist, Processus Consist., vol. 90., fol. 365r-382v. 57 A szentszéki megerősítés folyamatára lásd Tusor Péter: A barokk pápaság (1600-1700). Bp. 2014. 223-225. 58 AAV Arch. Concist., Acta Camerarii, vol. 24. fol. 142r., 150r. Konklúzió Cseles Márton SJ mint római magyar gyóntató nemcsak a magyar egyházi ügyek intézésében volt a császári diplomácia segítségére, hanem mint 1695. novemberi levele megmutatta, politikai jellegű kérdésekben is kérték tanácsát. Bár a bécsi udvarban a kancelláriai reformmal párhuzamosan, az 1690-es évekre már megjelentek azok a vélemények, hogy a kancellári posztot világi főúr kapja meg, egyelőre továbbra is egyháziak nyerték azt el. Bécsből ismeretlen személy és ismeretlen okból kérte a Rómában élő Johannes von Goëss bíboros véleményét, aki a magyar politikai elitet jobban ismerő Cseleshez fordult ezért segítségért. Cseles sajátos ágensi szerepkörének tehát egy újabb szelete vált ezzel ismertté. A Cseles által első két helyen jelölt Mattyasovszky László és Telekessy István közül utóbbi a bécsi udvar felkérését alázatosan elutasította, ez nyithatta meg Mattyasovszky számára az utat a kancellársághoz. Mattyasovszky ekkor szepesi prépost és címzetes „tinnini” püspök volt. Jakiin Balázs kinevezésével 1690-ben először került címzetes püspök a kancellári posztra, ám I. Lipót egy éven belül őt is áthelyezte a nyitrai püspöki címre. A címzetes püspök azért lett volna alkalmasabb a korabeli szempontok szerint is a kancellári pozícióra, mert őt nem kötötte a megyéspüspökökre vonatkozó rezidenciakötelezettség. A szakirodalom úgy tartotta, hogy Mattyasovszky is címzetes püspökként került a kancellárságra, majd valamivel később őt is áthelyezte az uralkodó a nyitrai püspökségre. Azonban a nyitrai püspöki címre vonatkozó királyi kinevezés, a Királyi könyvek bejegyzéseinek és más források vizsgálata azt mutatják, hogy Mattyasovszky esetében a nyitrai és kancellári kinevezés nagy valószínűséggel egyidőben, 1696. január 19-én történhetett. Ráadásul Mattyasovszky és elődje, Jakiin címzetes püspöksége között is különbséget találhatunk, jóllehet a szakirodalom mindkettőjüket „tinnini” 1245
