Századok – 2022

2022 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - Mihalik Béla Vilmos: Mattyasovszky László kancellári kinevezése (1695—1696)

MATTYASOVSZKY LÁSZLÓ KANCELLÁRI KINEVEZÉSE (1695-1696) püspöki címre Mikulich Sándor Ignácot erősítették meg Rómában.51 Az 1687. évi pozsonyi országgyűlésen mindketten részt vettek, de a jegyzékben Mattyasovszky mint ep. Temnensis, míg Mikulich mint ep. Tinniniensis szerepelt.52 Mikulichot kö­vetően 1696-ig három új kinevezés és szentszéki megerősítés következett a tinnini címre: Jakiin Balázs (kinevezés és megerősítés: 1688), Esterházy Miklós (kinevezés: 1691, megerősítés: 1692), végül I. József nevelője, Franz Ferdinand Rummel (kine ­vezés: 1695, megerősítés: 1696).53 51 Mattyasovszky kinevezése: MNL ÓLA 57 Magyar Kancelláriai Levéltár, Librii regii, 19. kötet, pag. 57-58. Bécs, 1687. aug. 8.; Mikulich megerősítése: Hierarchia Catholica V. i. m. 381. 1687. nov. 26. 52 Kádár Zs. - B. Székely P: Adattár i. m. 53 Hierarchia Catholica V. i. m. 381. 54 Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez. Bp. 1899. 205. 55 Diós István: Temnói püspökség. (Szócikk) In: Magyar Katolikus Lexikon i. m. XIII. 817. A Temnensis püspöki címet a források egyértelműen a spalatói érsekség suffra­­ganeusának tekintették. 1626-ban Barilli kinevezésekor, 1628-ban pedig Strasser szentszéki megerősítésekor is szerepelt ez a kitétel. Rafael Levakovié 1645-ben a magyar koronához tartozó főpapi székekről készített jegyzékében az episcopus Temnensis és Tininniensis címet is mint az spalatói érsekség suffraganeusát említi.54 Ez azért lényeges adat, mert a Magyar Katolikus Lexikon Mattyasovszkyt és más Temnensis címre kinevezett püspököket a kis-ázsiai temnói püspökség szócikk­nél sorolja fel.55 Ez azonban a 17. századi források figyelembevétele mellett nem helytálló, hiszen a kortársak nem a kis-ázsiai címre gondoltak, hanem egyértel­műen a spalatói érsekség alá helyezték azt. A magyar szakirodalmi hagyomány­ban viszont mind a Tininiensist, mind a Temnensist tinnini püspöknek nevezték, ami a két latin névalak párhuzamos létezése és adományozása miatt sokszor ne­hezen követhető. Mattyasovszky az episcopus Temnensis címre a 17. század végén már nem nyer­hette el a pápai megerősítést, annak nunciatúrai folyamatát nem is indította el. I. Lipót nagy valószínűséggel a kancellári posztra való kinevezéssel egyidőben, 1696. január 19-én tehát áthelyezte a nyitrai püspöki székbe. Mattyasovszky alig két héttel később el is indította a bécsi nunciatúrán a kánoni kivizsgálás folya­matát. A kancellár február 7-én tette le a trienti hitvallást Sebastiano Antonio Tanara nuncius kezébe. A szokásos tanúvallomásokat a püspökjelölt személyéről és a nyitrai egyházmegye állapotáról egy héttel később, február 13-án kezdték felvenni. Összesen hat tanút hallgattak ki, köztük Sennyey László és Hevenesi Gábor jezsuitákat, Ghillány György bárót, a Magyar Kancellária tanácsosát, Mednyánszky Pált, a Magyar Kancellária tanácsosát és titkárát, Domaniszky János kancelláriai regisztrátort, illetve Györffy István László esztergomi fő­egyházmegyei papot. Sennyey említette Mattyasovszky kinevezését a címzetes 1244

Next

/
Oldalképek
Tartalom