Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete
GÉRA ELEONÓRA barátja, Karinthy Frigyes első feleségének, valamint Kaffka Margit írónőnek a halála, akinek a temetésén ugyancsak részt vett, megviselte. A nemzetközi sajtóban futótűzként terjedő, mindenütt pánikot keltő téves információt a pestis/ tüdőpestis visszatéréséről ugyan rendre hivatalosan cáfolták az orvosi szakma tekintélyei (hazánkban dr. Korányi Sándor), a spanyolnátha pusztítása láttán az emberek mégis a középkori dögvészre asszociáltak, a sajtó és a szépírók pedig gyakran használták a „haláltánc” kifejezést.19 Az olvasókat bizonyára felkavarták az olyan tárcák, mint az 1918. október 13-án a Fővárosi Hírlapin megjelent cikk: „Fakoporsó, érckoporsó, megint fakoporsó ... Amint az utcán végigmegyek, nem találkozom mással, mint nagy tejablakos, fekete fertőtlenítő kocsival és egymásután végtelenül szomorú sorban halottaskocsikkal. Ajándék és véletlen az élet ma is, amíg az ember bejut a városházára, százszor megborzong a háta, mert minden utcasarkon a halál mosolyog reá.”20 Kosztolányi a gyásztól elnémult Karinthy helyett írt tárcákat a Pesti Naplónak. Járvány című művében párhuzamot vont a pestis és a „spanyolbetegség” között: „Délután kis talyigán vagy negyven koporsófödelet húz fütyörészve egy suhanc, estefelé pedig a budai körúton üres halottaskocsi robog, melyen hosszan elnyúlva alszik a gyászhuszár, aztán felébred és unottan beleásít ebbe a halálos világba. [...] A XIV. századbeli pestisjárvány idején, melyben az akkori emberiség egyharmada elpusztult, minden családi kötelék felbomlott, az emberek nyílt utcán szeretkeztek, az orvosok otthagyták a betegeket, a sírásók pedig a kihalt városokban fosztogatták az üres lakásokat.”21 A kortárs Krúdy Gyula Beteg város című novellájában Kosztolányihoz hasonlóan apokaliptikusnak ábrázolta a fővárosban kialakult viszonyokat: „És már alig van koporsó Pesten, az asztalosműhelyben reggeltől estig és estétől reggelig készülnek a házikók, a sírásók visszatértek a harctérről, és a pesti temetőkben találtak váratlan foglalkozást, búsan elhallgat a fénylő elméjű orvostudomány.”22 19 Müller, S.: Die Spanische Grippe i. m. 23., 42-43. 20 Fecsegéssel gyógyítják a spanyol-betegeket. A járvány-bizottság ráér. Főváros Hírlap, 1918. október 23. 2. Egészen hasonló, irodalmi igényű írás a németországi lapokban is megjelent, a legtöbbször Das grüne Gespenst címet viselő írások a spanyolnáthát a pestishez hasonlóan az Apokalipszis fakó lovasaként ábrázolják. A nyíltan mutatkozó, a kihalt, nedvességtől csöpögő utcákon bóklászó, vágtató fakó lovasról készült tárca először 1918. október 19-én tűnt fel a Lübecker Volksbote hasábjain. Müller, S.: Die Spanische Grippe i. m. 41. 21 Idézi Arany Zsuzsanna: Kosztolányi Dezső élete. Bp. 2017. 183-184. 22 Krúdy Gyula: Beteg város. In: A budapesti ima: magyar írók novellái. Szerk. Kőrössi P. József. Bp. 2011. 137-140. A korszerűség és a tudományos eredmények bűvöletében élő, az előző század utolsó évtizedeiben különösen látványos fejlődési utat bejáró orvostudomány legyőzhetetlenségében bízó tudósoknak, orvosoknak hamar be kellett ismerniük korlátozott lehetőségeiket, ami mindenütt — különösen a tudományos fejlődés 103